streit jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| der Kompetenzstreit Substantiv | illetékességi vitakifejezés |
| der Kunstreiter Substantiv | műlovarfőnév |
| die Landstreitkräfte [—; die Landstreitkräfte] Substantiv | fegyveres erők◼◼◼kifejezés szárazföldi haderő(k)kifejezés |
| die Luftstreitkräfte [—; die Luftstreitkräfte] Substantiv [ˈlʊftˌʃtʁaɪ̯tkʁɛftə] | légierő◼◼◼főnév |
| der Meinungsstreit [des Meinungsstreit(e)s; die Meinungsstreite] Substantiv | véleményeltérés◼◼◼főnév |
| der Mitstreiter [des Mitstreiters; die Mitstreiter] Substantiv [ˈmɪtˌʃtʁaɪ̯tɐ] | harcostárs◼◼◼főnév küzdőtárs◼◻◻főnév |
| der Prinzipienstreit [des Prinzipienstreit(e)s; die Prinzipienstreite] Substantiv | elvi vitakifejezés |
| der Rangstreit Substantiv | vetélkedés [~t, ~e, ~ek]főnév |
| der Rechtsstreit [des Rechtsstreit(e)s; die Rechtsstreite] Substantiv [ˈʁɛçt͡sˌʃtʁaɪ̯t] | jogvita◼◼◼főnév per [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév peres ügy◼◻◻kifejezés |
| die Rechtsstreitigkeit [der Rechtsstreitigkeit; die Rechtsstreitigkeiten] Substantiv [ˈʁɛçt͡sˌʃtʁaɪ̯tɪçkaɪ̯t] Rechtssprache | jogvita◼◼◼főnév per [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév peres ügy◼◼◻kifejezés |
| der Redestreit Substantiv | szópárbajfőnév |
| der Religionsstreit Substantiv | hitvita◼◼◼főnév vallási viszálykifejezés |
| die Seestreitkräfte Pluralwort | haditengerészet◼◼◼főnév tengeri haderő◼◼◻kifejezés |
| Über Geschmack lässt sich nicht streiten. | |
| die Unbestreitbarkeit Substantiv | vitathatatlanság [~ot, ~a]főnév |
| unstreitig Adjektiv | vitathatatlan◼◼◼melléknév kétségtelen◼◼◼melléknév |
| unstreitige Behauptung | |
| die Unterwasserstreitkräfte Pluralwort | tengeralattjáró-flottafőnév víz alatti tengeri haderőkifejezés |
| der Wettstreit [des Wettstreit(e)s; die Wettstreite] Substantiv [ˈvɛtˌʃtʁaɪ̯t] | versengés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév rivalizálás [~t, ~a]◼◻◻főnév |
| wettstreiten [wettstritt; ist wettgestritten] Verb | versenyez [versenyzett, ~zen, ~ne]◼◼◼ige vitázik [-ott, -zon/-zék, -na/-nék]ige |
| der Widerstreit [des Widerstreit(e)s; die Widerstreite] Substantiv | konfliktus [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév nézeteltérésfőnév |
| widerstreiten [widerstritt; hat widerstritten] Verb [viːdɐˈʃtʁaɪ̯tn̩] | harcol [~t, ~jon, ~na]ige |
| der Wortstreit [des Wortstreit(e)s; die Wortstreite] Substantiv | szócsatafőnév |
| Worüber streitet ihr? | |
| zerstreiten (sich) [zerstritt sich; hat sich zerstritten] Verb | hajba kapkifejezés |
