sterben jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| sterben [starb (stürbe); ist gestorben] Verb [ˈʃtɛʁbn̩] | meghal◼◼◼igeMeghalt John. = John ist gestorben. |
| das Sterben [des Sterbens; —] Substantiv [ˈʃtɛʁbn̩] | halál◼◼◼főnévA háborúban lelte halálát. = Er starb im Krieg. |
| sterben an [starb; ist gestorben] (mit Dativ) Verb | meghal (vmiben)◼◼◼kifejezés |
| sterbend [ˈʃtɛʁbn̩t] | haldokló◼◼◼ elhaló◼◻◻átv. |
| die Sterbensangst Substantiv | halálos félelem◼◼◼kifejezés |
| sterbenselend | |
| der Sterbensforscher Substantiv | halálkutatófőnév |
| die Sterbensforschung Substantiv | halálkutatásfőnév |
| sterbenskrank [ˈʃtɛʁbn̩sˈkʁaŋk] | |
| sterbenslangweilig [ˈʃtɛʁbn̩sˌlaŋvaɪ̯lɪç] | |
| sterbensmatt Adjektiv gehoben emotional | halálosan fáradt◼◼◼kifejezés holtfáradtmelléknév |
| sterbensmüde | |
| absterben [starb ab; ist abgestorben] Verb [ˈapˌʃtɛʁbn̩] | elhal◼◼◼ige elsorvad◼◻◻ige |
| absterbend Adjektiv [ˈapˌʃtɛʁbn̩t] | elhaló◼◼◼melléknév |
| das Aussterben [des Aussterbens] Substantiv [ˈaʊ̯sˌʃtɛʁbn̩] | kihalás◼◼◼főnévEzen állatokat a kihalás fenyegeti. = Diese Tiere sind vom Aussterben bedroht. |
| aussterben (stirbt aus) [starb aus; ist ausgestorben] Verb [ˈaʊ̯sˌʃtɛʁbn̩] | kihal◼◼◼igeAzt hittük, kihaltak. = Wir dachten, dass sie ausgestorben sind. kipusztul◼◼◻ige kivészige |
| das Baumsterben Substantiv | fapusztulás◼◼◼főnév fák kihalása◼◼◻kifejezés |
| dahinsterben [starb dahin; ist dahingestorben] Verb gehoben | meghal◼◼◼ige |
| Diese Tiergattung ist im Aussterben (begriffen). | |
| ersterben [erstarb; ist erstorben] Verb [ɛɐ̯ˈʃtɛʁbn̩] | elhal◼◼◼igeElhalt a nevetés. = Das Lachen erstarb. |
| das Fischsterben [des Fischsterbens; die Fischsterben] Substantiv [ˈfɪʃˌʃtɛʁbn̩] | halpusztulás◼◼◼főnév |
| hinsterben | |
| im Sterben liegen [ɪm ˈʃtɛʁbn̩ ˈliːɡn̩] | halálán van◼◼◼ |
| kein/nicht ein Sterbenswort | |
| kein/nicht ein Sterbenswörtchen | |
| das Massensterben [des Massensterbens; —] Substantiv [ˈmasn̩ˌʃtɛʁbn̩] | tömeghalálozásfőnév |
| die Sterbesakramente (Sakramente der Buße, der Eucharistie und der Krankensalbung für Schwerkranke und Sterbende) Pluralwort katholische Kirche | haldoklók szentségei (gyónás, szentáldozás, betegek kenete)◼◼◼kifejezés |
| todsterbenskrank | |
| versterben (verstirbt) [verstarb; ist verstorben] Verb [fɛɐ̯ˈʃtɛʁbn̩] | elhuny◼◼◼igeMind a két szülőm elhunyt már. = Meine Eltern sind beide verstorben. elhalálozik◼◼◻igeMeglehetős hirtelenséggel elhalálozott. = Er verstarb ziemlich plötzlich. |
| vor Hunger sterben | éhen hal◼◼◼kifejezés |
