rang jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| das Gepränge [des Gepränges; —] Substantiv [ɡəˈpʁɛŋə] | dísz [~t, ~e, ~ek]főnév felhajtás (hűhó)főnév |
| prangen [prangte; hat geprangt] Verb [ˈpʁaŋən] | díszeleg [díszelgett, ~jen, ~ne]◼◼◼ige pompázik [-ott, -zon/-zék, -na/-nék]◼◼◼ige dicsekszik [dicsekedni fn ign, dicsekedett, dicsekedjen/-jék, dicsekedne/-nék]ige kérkedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]ige |
| die Gerangel Substantiv | vita [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév |
| strängen [strängte; hat gesträngt] Verb [ˈʃtʁɛŋən] | |
| der Gläubigerrang Substantiv | hitelezők ranglistájakifejezés |
| gleichrangig Adjektiv | egyenrangú◼◼◼melléknév |
| der Glockenstrang Substantiv | harangkötél◼◼◼főnév |
| der Haarstrang Substantiv | kígyókapor (Silaum)növénynév kocsord (Peucedanum)növénynév koloncos legyezőfű (Filipendula hexapetala)növénynév |
| harangieren [harangierte; hat harangiert] Verb [haʁaŋˈɡiːʁən] | szónokol [~t, ~jon, ~na]ige |
| der Harndrang (ohne Plural) Substantiv [ˈhaʁnˌdʁaŋ] | vizelési inger◼◼◼kifejezés |
| heranbilden [bildete heran; hat herangebildet] Verb | alaposan kiképezkifejezés |
| herangebracht | |
| heranbringen [brachte heran; hat herangebracht] Verb | odavisz◼◼◼ige |
| herandürfen [durfte heran; hat herangedurft] Verb | szabad foglalkozni velekifejezés szabad odamennikifejezés |
| heranfahren [fuhr heran; ist herangefahren] Verb [hɛˈʁanˌfaːʁən] | odautazikige |
| heranführen [führte heran; hat herangeführt] Verb [hɛˈʁanˌfyːʁən] | odavezet◼◼◼ige rávezet◼◼◼ige |
| herangehen [ging heran; ist herangegangen] Verb [hɛˈʁanˌɡeːən] | közlekedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]◼◼◼ige nekilát◼◼◻ige belefogige |
| die Herangehensweise [der Herangehensweise; die Herangehensweisen] Substantiv [hɛˈʁanɡeːənsˌvaɪ̯zə] | megközelítés◼◼◼főnév hozzáállás◼◼◻főnév szemléletmód◼◻◻főnév |
| herangekommen [hɛˈʁanɡəˌkɔmən] | közelebb jön◼◼◼ |
| herankommen [kam heran, ist herangekommen] Verb [hɛˈʁanˌkɔmən] | rámegyige |
| herankönnen [konnte heran; hat herangekonnt] Verb | odajutige |
| heranlassen [ließ heran; hat herangelassen] Verb [hɛˈʁanˌlasn̩] | odaengedige |
| jn an sich heranlassen [ließ heran; hat herangelassen] | |
| heranmachen (sich) [machte heran; hat herangemacht] Verb | hozzáfog◼◼◼ige megkörnyékez vkitkifejezés nekilát vminekkifejezés |
| heranmüssen [musste heran; hat herangemusst] Verb | oda kell jutniakifejezés |
