Német-Magyar szótár »
mies jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| mies [mieser; am miesesten] Adjektiv [miːs] umgangssprachlich abwertend | rossz◼◼◼melléknév vacak◼◼◻melléknév ócska◼◼◻melléknév silány◼◻◻melléknév |
| die Mies [der Mies; die Miesen] Substantiv | cicafőnév |
| das Mies [des Mieses; die Miese] Substantiv süddeutsch | lápfőnév mocsárfőnév |
| mies [mieser; am miesesten] Adjektiv [miːs] umgangssprachlich | míszmelléknév |
| der Miesepeter [des Miesepeters; die Miesepeter] Substantiv [ˈmiːzəˌpeːtɐ] umgangssprachlich | savanyújános◼◼◼főnév |
| miesepeterig (Verwandte Form: miesepetrig) Adjektiv umgangssprachlich | míszmelléknév nyavalygósmelléknév rosszkedvűmelléknév |
| miesepetrig [miesepetriger; am miesepetrigsten] (Verwandte Form: miesepeterig) Adjektiv [ˈmiːzəˌpeːtʁɪç] umgangssprachlich | rosszkedvű◼◼◼melléknév míszmelléknév nyavalygósmelléknév |
| miesmachen [machte mies; hat miesgemacht] Verb | ócsárolige |
| der Miesling Substantiv | mísz pofakifejezés undok pofakifejezés utálatos pofakifejezés |
| der Miesmacher [des Miesmachers; die Miesmacher] Substantiv | hangulat elrontójakifejezés |
| die Miesmacherei [der Miesmacherei; die Miesmachereien] Substantiv | hangulat elrontásakifejezés |
| die Miesmuschel [der Miesmuschel; die Miesmuscheln] Substantiv [ˈmiːsˌmʊʃl̩] | kékkagyló◼◼◼állatnév |
| die Akademieschrift Substantiv | akadémiai kiadványkifejezés |
| vermiesen [vermieste; hat vermiest] Verb [fɛɐ̯ˈmiːzn̩] | elront◼◼◼ige tönkresilányítige |
