maß jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| die Maßarbeit [der Maßarbeit; die Maßarbeiten] Substantiv | pontos munkakifejezés |
| das Maßband [des Maßband(e)s; die Maßbänder] Substantiv [ˈmaːsbant] | mérőszalag◼◼◼főnév centiméter◼◼◻főnév |
| der Maßblock Substantiv | mértékblokkfőnév |
| die Maße Substantiv [ˈmaːsə] veraltet | annak rendje és módjakifejezés mértékletességfőnév |
| die Maßeinheit [der Maßeinheit; die Maßeinheiten] Substantiv [ˈmaːsʔaɪ̯nˌhaɪ̯t] | mértékegység◼◼◼főnév |
| das Ohm [des Ohm(s); die Ohm] (Maßeinheit für den elektrischen Widerstand nach dem deutschen Physiker) (Zeichen: Ω) Substantiv [oːm] Physik | ohm (az elektromos ellenállás alapmértékegysége) (nevét Ohm német fizikusról kapta) (jele: Ω)◼◼◼főnév |
| das Öchsle [des Öchsle(s); die Öchsle] (Maßeinheit für das spezifische Gewicht des Mostes nach dem deutschen Mechaniker Chr. F. Oechsle /1774–1852/) Substantiv Winzersprache | Oechsle-fok (a mustfok mértékegysége Christian Ferdinand Oechsle /1774-1852/ után)főnév |
| maßgearbeitet | |
| maßgebend [maßgebender; am maßgebendsten] Adjektiv [ˈmaːsˌɡeːbn̩t] | irányadó◼◼◼melléknév mérvadó◼◼◻melléknév mértékadó◼◼◻melléknév |
| maßgeblich [maßgeblicher; am maßgeblichsten] Adjektiv [ˈmaːsˌɡeːplɪç] | mérvadó◼◼◼melléknév mértékadó◼◼◼melléknév |
| die Maßgeblichkeit Substantiv | mértékadó volta vminekkifejezés vmi mértékadó mivoltakifejezés vmi mérvadó mivoltakifejezés |
| maßhalten [hielt maß; hat maßgehalten] Verb | mértéket tart◼◼◼kifejezés |
| die Maßgenauigkeit Substantiv | mérési pontosság◼◼◼kifejezés |
| maßgerecht | |
| das Maßgeschäft Substantiv | mérték utáni (cipész)műhelykifejezés mérték utáni cipőkészítő (műhely)kifejezés mérték utáni szabóságkifejezés |
| maßgeschneidert Adjektiv [ˈmaːsɡəˌʃnaɪ̯dɐt] | (méretre) csináltatott (ruha)melléknév (méretre) varratottkifejezés |
| das Maßhalten Substantiv | mérséklésfőnév |
| maßhaltig Adjektiv | mérettartó◼◼◼melléknév |
| der Maßholder Substantiv | mezei juhar (Acer campestre)növénynév |
| mäßig [mäßiger; am mäßigsten] Adjektiv [ˈmɛːsɪç] | mérsékelt◼◼◼melléknév közepes◼◼◼melléknév csekély◼◼◻melléknév mértékletes◼◻◻melléknév mértéktartó◼◻◻melléknév |
| mäßigen [mäßigte; hat gemäßigt] Verb [ˈmɛːsɪɡn̩] | mérsékel◼◼◼ige |
| die Mäßigkeit [der Mäßigkeit; —] Substantiv | mértékletesség◼◼◼főnév középszerűség◼◻◻főnév mérsékeltség◼◻◻főnév közepességfőnév |
| die Mäßigung [der Mäßigung; die Mäßigungen] Substantiv [ˈmɛːsɪɡʊŋ] | mértékletesség◼◼◼főnévA szerénység és mértékletesség nem a modern ember erényei. = Bescheidenheit und Mäßigung sind keine Tugenden der modernen Menschen. |
