Német-Magyar szótár »

krieg jelentése magyarul

NémetMagyar
der Kriegszug [des Kriegszug(e)s; die Kriegszüge] Substantiv
[ˈkʁiːksˌt͡suːk]

hadjárat◼◼◼főnév

der Kriegszustand [des Kriegszustand(e)s; die Kriegszustände] Substantiv
[ˈkʁiːkst͡suˌʃtant]

hadiállapot◼◼◼főnév

abkriegen [kriegte ab; hat abgekriegt] Verb

levesz◼◼◼ige
közb

megkap◼◼◻ige
közb

leszed◼◼◻ige
közb

behajt valakinkifejezés
dat

kicsikar valakitőlkifejezés
dat

lekaparige

részesedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]ige
közb

sikerül levenniekifejezés
közb

ankriegen [kriegte an; hat angekriegt] Verb
[ˈanˌkʁiːɡn̩]

beindít◼◼◼ige

bekapcsolige

fel tud húzni (lábbelit, ruhadarabot)ige

felmegy a lábárakifejezés

képes működésbe hoznikifejezés

aufkriegen [kriegte auf; hat aufgekriegt] Verb

(házi)feladatot kapkifejezés
diák, közb

(nagy nehezen/valahogy) kinyitkifejezés
közb

fáradsággal mindent megeszik/feleszikkifejezés
diák, közb

auskriegen [kriegte aus; hat ausgekriegt] Verb

ki tud venni (valamit)kifejezés

le tud húzni (valamit)kifejezés

lehúzige

drankriegen [kriegte dran; hat drangekriegt] Verb
[ˈdʁanˌkʁiːɡn̩]

lehetséges megragadkifejezés

draufkriegen [kriegte drauf; hat draufgekriegt] Verb

rákapige

durchkriegen [kriegte durch; hat durchgekriegt] Verb
[ˈdʊʁçˌkʁiːɡn̩]

keresztülvisz◼◼◼ige

cérnát a tű fokán átfűzkifejezés

vmit vmin sikeresen átjuttatkifejezés

einkriegen [kriegte ein; hat eingekriegt] Verb
[ˈaɪ̯nˌkʁiːɡn̩]

behozige

belepréselnieige

sikerül belegyömöszölniekifejezés

herkriegen [kriegte her; hat hergekriegt] Verb

előteremtige

herumkriegen [kriegte herum; hat herumgekriegt] Verb

megnyer magánakkifejezés

(he)runterkriegen [kriegte (he)runter; hat (he)runtergekriegt] Verb

lekap a tíz körmérőlkifejezés

leszed (valamit)kifejezés

hinkriegen [kriegte hin; hat hingekriegt] Verb
[ˈhɪnˌkʁiːɡn̩]

kibulizikige

kiügyeskedése vminekkifejezés

sikerül nekikifejezés

kleinkriegen [kriegte klein; hat kleingekriegt] Verb
[ˈklaɪ̯nˌkʁiːɡn̩]

legyőz◼◼◼ige

loskriegen [kriegte los; hat losgekriegt] Verb

megszabadul (tőle)◼◼◼ige

lerázige

mitkriegen [kriegte mit; hat mitgekriegt] Verb
[ˈmɪtˌkʁiːɡn̩]

felfog◼◼◼ige

4567