Német | Magyar |
---|---|
die Klammer [der Klammer; die Klammern] Substantiv [ˈklamɐ] | zárójel◼◼◼főnév szorító◼◻◻főnév fogszabályzó◼◻◻főnév csíptető◼◻◻főnév |
klamm [klammer; am klammsten] Adjektiv [klam] | nyirkos◼◼◼melléknév elgémberedett (a hidegtől)melléknév merevmelléknév nincs pénze (szleng)melléknév |
der Klammeraffe [des Klammeraffen; die Klammeraffen] Substantiv [ˈklamɐʔafə] | kukac◼◼◼főnév @ jel◼◼◻kifejezés kukac-jelfőnév |
die Klammeraffen Substantiv [ˈklamɐˌʔafɱ̍] | pókmajmok (Ateles)◼◼◼főnév |
der Klammerausdruck Substantiv | zárójelbeni kifejezéskifejezés |
klammern [klammerte; hat geklammert] Verb [ˈklamɐn] | ragaszkodik◼◼◼ige kapaszkodik◼◼◼ige tapad◼◼◻ige hozzáfűz◼◻◻ige átölel◼◻◻ige átkarolige hozzákapcsolige |
die Klammerschwanzaffen Substantiv | pókmajomfélék (Atelidae)◼◼◼állatnév |
anklammern [klammerte an; hat angeklammert] (an mit Dativ / Akkusativ) Verb | kapoccsal megerősítkifejezés kapoccsal odaerősít (vmihez)kifejezés |
ausklammern [klammerte aus; hat ausgeklammert] Verb [ˈaʊ̯sˌklamɐn] | kihagy◼◼◼ige figyelmen kívül hagy◼◼◻kifejezés kiemel (nyelvészetben, matematikában)◼◼◻ige kirekeszt◼◼◻ige |
einklammern [klammerte ein; hat eingeklammert] Verb | becsípige egybekapcsolige kapocsvas közé szorítkifejezés zárójelbe teszkifejezés |
festklammern [klammerte fest; hat festgeklammert] Verb | |
festklammern, sich [klammerte fest; hat festgeklammert] Verb | |
anklammern, sich [klammerte sich an; hat sich angeklammert] (an mit Dativ / Akkusativ) Verb | |
die Klammerung Substantiv | zárójelezésfőnév |
die Aktenklammer Substantiv | iratkapocsfőnév |