hör jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| hör [høːɐ̯] | |
| Hör auf! | |
| der Hörapparat [des Hörapparat(e)s; die Hörapparate] Substantiv [ˈhøːɐ̯ʔapaˌʁaːt] | hallókészülék◼◼◼főnév |
| hörbar [hörbarer; am hörbarsten] Adjektiv [ˈhøːɐ̯baːɐ̯] | hallható◼◼◼melléknévA hangja alig volt hallható a zaj miatt. = Seine Stimme war wegen des Lärms kaum hörbar. |
| hörbar-sichtbar | |
| die Hörbarkeit Substantiv | hallhatóság◼◼◼főnév |
| die Hörbeeinträchtigung Substantiv | halláskárosodás◼◼◼főnév |
| hörbehindert [ˈhøːɐ̯bəˌhɪndɐt] | |
| das Hörbereich Substantiv | hangfrekvencia-tartomány◼◼◼főnév hallótávolság◼◼◻főnév hallókörfőnév |
| das Hörbild [des Hörbild(e)s; die Hörbilder] Substantiv | hangképfőnév |
| die Hörbrille [der Hörbrille; die Hörbrillen] Substantiv | hallókészülékes szemüvegkifejezés |
| das Hörbuch [des Hörbuch(e)s; die Hörbücher] Substantiv [ˈhøːɐ̯ˌbuːx] | hangos könyv◼◼◼kifejezés magnókazettánfőnév |
| hören [hörte; hat gehört] (auf mit Akkusativ) Verb [ˈhøːʁən] | hallgat (vkire/vmire)◼◼◼igeZenét hallgat. = Er hört Musik. |
| das Hören Substantiv | hallás◼◼◼főnévA fülek a hallásra lettek kialakítva. = Die Ohren sind fürs Hören gemacht. |
| hörend Adjektiv [ˈhøːʁənt] | hallgató◼◼◼melléknév |
| das Hörensagen [des Hörensagens; —] Substantiv [ˈhøːʁənˌzaːɡn̩] | hallomás◼◼◼főnév mendemonda◼◼◻főnév |
| hörenswert | |
| der Hörer [des Hörers; die Hörer] Substantiv [ˈhøːʁɐ] | hallgató◼◼◼főnévA beszélő vet, a hallgató arat. = Der Sprecher sät, der Hörer erntet. fülhallgató◼◼◻főnév telefonkagyló◼◼◻főnévBéla a másik füléhez tette a telefonkagylót. = Béla hielt sich den Hörer an das andere Ohr. (rádó)hallgatófőnév |
| die Höreranalyse Substantiv | hallgatói analíziskifejezés |
| die Hörerin [der Hörerin; die Hörerinnen] Substantiv [ˈhøːʁəʁɪn] | hallgató (nő)◼◼◼főnév (rádió)hallgató (nő)◼◻◻főnév női hallgatókifejezés |
| der Hörerkreis [des Hörerkreises; die Hörerkreise] Substantiv | hallgatóságfőnév |
| das Hörerpublikum Substantiv | hallgatóságfőnév |
| die Hörerschaft [der Hörerschaft; die Hörerschaften] Substantiv [ˈhøːʁɐʃaft] | hallgatóság◼◼◼főnév közönség◼◼◻főnév |
| der Hörerwunsch Substantiv | hallgató kívánságakifejezés hallgatói kívánságfőnév |
| der Hörfehler [des Hörfehlers; die Hörfehler] Substantiv | halláscsökkenésfőnév halláshibafőnév hallási fogyatékosságkifejezés lehallgatási hibakifejezés |
