Tyska | Ungerska |
---|---|
hör [høːɐ̯] | |
Hör auf! | |
der Hörapparat [des Hörapparat(e)s; die Hörapparate] Substantiv [ˈhøːɐ̯ʔapaˌʁaːt] | hallókészülék◼◼◼főnév |
hörbar [hörbarer; am hörbarsten] Adjektiv [ˈhøːɐ̯baːɐ̯] | hallható◼◼◼melléknévA hangja alig volt hallható a zaj miatt. = Seine Stimme war wegen des Lärms kaum hörbar. |
hörbar-sichtbar | |
die Hörbarkeit Substantiv | hallhatóság [~ot, ~a]◼◼◼főnév |
die Hörbeeinträchtigung Substantiv | halláskárosodás◼◼◼főnév |
hörbehindert [ˈhøːɐ̯bəˌhɪndɐt] | |
das Hörbereich Substantiv | hangfrekvencia-tartomány◼◼◼főnév hallótávolság◼◼◻főnév hallókörfőnév |
das Hörbild [des Hörbild(e)s; die Hörbilder] Substantiv | hangképfőnév |
die Hörbrille [der Hörbrille; die Hörbrillen] Substantiv | hallókészülékes szemüvegkifejezés |
das Hörbuch [des Hörbuch(e)s; die Hörbücher] Substantiv [ˈhøːɐ̯ˌbuːx] | hangos könyv◼◼◼kifejezés magnókazettánfőnév |
hören [hörte; hat gehört] (auf mit Akkusativ) Verb [ˈhøːʁən] | hallgat (vkire/vmire) [~ott, hallgasson, ~na]◼◼◼igeZenét hallgat. = Er hört Musik. engedelmeskedik (vkinek/vminek) [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]◼◼◻ige |
das Hören Substantiv | hallás [~t, ~a]◼◼◼főnévA fülek a hallásra lettek kialakítva. = Die Ohren sind fürs Hören gemacht. |
hörend Adjektiv [ˈhøːʁənt] | hallgató◼◼◼melléknév |
das Hörensagen [des Hörensagens; —] Substantiv [ˈhøːʁənˌzaːɡn̩] | hallomás [~t, ~a]◼◼◼főnév mendemonda◼◼◻főnév |
hörenswert | |
der Hörer [des Hörers; die Hörer] Substantiv [ˈhøːʁɐ] | hallgató [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnévA beszélő vet, a hallgató arat. = Der Sprecher sät, der Hörer erntet. fülhallgató◼◼◻főnév telefonkagyló◼◼◻főnévBéla a másik füléhez tette a telefonkagylót. = Béla hielt sich den Hörer an das andere Ohr. (rádó)hallgatófőnév |
die Höreranalyse Substantiv | hallgatói analíziskifejezés |
die Hörerin [der Hörerin; die Hörerinnen] Substantiv [ˈhøːʁəʁɪn] | hallgató (nő) [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév (rádió)hallgató (nő)◼◻◻főnév női hallgatókifejezés |
der Hörerkreis [des Hörerkreises; die Hörerkreise] Substantiv | hallgatóság [~ot, ~a]főnév |
das Hörerpublikum Substantiv | hallgatóság [~ot, ~a]főnév |
die Hörerschaft [der Hörerschaft; die Hörerschaften] Substantiv [ˈhøːʁɐʃaft] | hallgatóság [~ot, ~a]◼◼◼főnév közönség [~et, ~e]◼◼◻főnév |
der Hörerwunsch Substantiv | hallgató kívánságakifejezés hallgatói kívánságfőnév |
der Hörfehler [des Hörfehlers; die Hörfehler] Substantiv | halláscsökkenésfőnév halláshibafőnév hallási fogyatékosságkifejezés lehallgatási hibakifejezés |