Német | Magyar |
---|---|
gefasst [gefasster; am gefasstesten] Adjektiv [ɡəˈfast] | nyugodt◼◼◼melléknév fegyelmezett◼◻◻melléknév eltökélt◼◻◻melléknév elszántmelléknév hidegvérűmelléknév megfontoltmelléknév uralkodik magánkifejezés |
fassen [fasste; hat gefasst] Verb [ˈfasn̩] | felfog◼◼◼igeMég most sem tudom felfogni, hogy nyertem. = Ich kann es immer noch nicht fassen, dass ich gewonnen habe. megért◼◼◼ige megragad◼◼◼ige elfog◼◼◼ige befogad◼◼◻ige magában foglal◼◼◻kifejezés megmarkol◼◻◻ige fog vmitkifejezés kap vmihezkifejezés megfog vminélkifejezés nyúl vmihezkifejezés |
gefasst sein auf etw | |
die Gefasstheit [der Gefasstheit; —] Substantiv | elszántságfőnév eltökéltségfőnév hidegvérfőnév hidegvérűségfőnév |
abfassen [fasste ab; hat abgefasst] Verb [ˈapˌfasn̩] | megszerkeszt (szöveget)◼◼◼ige elcsípige elfogige elkapige rajtakapige |
vorgefasst [vorgefasster; am vorgefasstesten] Adjektiv [ˈfoːɐ̯ɡəˌfast] | előre megfogalmazott◼◼◼kifejezés |
anfassen [fasste an; hat angefasst] Verb [ˈanˌfasn̩] | megfog◼◼◼ige bánik (vmivel)◼◼◻kifejezés (meg)érint◼◻◻ige hozzáfog vmihezkifejezés hozzányúl vmihezkifejezés |
auffassen [fasste auf; hat aufgefasst] Verb [ˈaʊ̯fˌfasn̩] | felfog◼◼◼ige felfog (ésszel)◼◼◼ige értelmez◼◼◼ige megért◼◼◻ige |