Német-Magyar szótár »
feimen [feimte; hat gefeimt] jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| feimen [feimte; hat gefeimt] Verb | kazalba rakkifejezés |
| der Feimen [des Feimens; die Feimen] Substantiv norddeutsch, mitteldeutsch | asztagfőnév boglyafőnév kazalfőnév |
| Német | Magyar |
|---|---|
| feimen [feimte; hat gefeimt] Verb | kazalba rakkifejezés |
| der Feimen [des Feimens; die Feimen] Substantiv norddeutsch, mitteldeutsch | asztagfőnév boglyafőnév kazalfőnév |
