feimen [feimte; hat gefeimt] означает в венгерский

Немецкий	Венгерский
feimen [feimte; hat gefeimt] Verb	kazalba rakkifejezés
der Feimen [des Feimens; die Feimen] Substantiv norddeutsch, mitteldeutsch	asztagfőnév boglyafőnév kazalfőnév

Немецкий

Венгерский

feimen [feimte; hat gefeimt] Verb

der Feimen [des Feimens; die Feimen] Substantiv
norddeutsch, mitteldeutsch

asztagfőnév

boglyafőnév

kazalfőnév

История поиска