Német-Magyar szótár »
eiben jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| das Eröffnungsschreiben Substantiv | nyitási levélkifejezés |
| etw bleiben lassen | |
| etwas auf die Spitze treiben | |
| die Exzenterscheibe [der Exzenterscheibe; die Exzenterscheiben] Substantiv | excenterkorongfőnév excentertárcsafőnév |
| das Fastnachtstreiben [des Fastnachtstreibens; —] Substantiv | farsangi forgatagkifejezés farsangi vigalomkifejezés |
| die Fensterscheibe [der Fensterscheibe; die Fensterscheiben] Substantiv [ˈfɛnstɐˌʃaɪ̯bə] | ablaküveg◼◼◼főnévAz eső kopog az ablaküvegen. = Der Regen klopft an die Fensterscheiben. |
| fernbleiben [blieb fern; ist ferngeblieben] Verb | távolmarad◼◼◼ige |
| das Fernschreiben [des Fernschreibens; die Fernschreiben] Substantiv [ˈfɛʁnˌʃʁaɪ̯bn̩] | távirat◼◼◼főnév |
| fernschreiben | |
| festbleiben [blieb fest; ist festgeblieben] Verb | szilárd maradkifejezés |
| festschreiben [schrieb fest; hat festgeschrieben] Verb [ˈfɛstˌʃʁaɪ̯bn̩] | előír◼◼◼ige kinyilvánítige |
| fortbleiben [blieb fort; ist fortgeblieben] Verb [ˈfɔʁtˌblaɪ̯bn̩] | távol marad◼◼◼kifejezés elmaradige |
| das Fortschreiben Substantiv | aktualizálás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| fortschreiben [schrieb fort; hat fortgeschrieben] Verb [ˈfɔʁtˌʃʁaɪ̯bn̩] | tovább ír◼◼◼kifejezés |
| forttreiben [trieb fort; hat fortgetrieben] Verb | elsodor◼◼◼ige elűz◼◼◻ige |
| freibleiben | |
| freibleibend [ˈfʁaɪ̯ˌblaɪ̯bn̩t] | |
| die Frontscheibe [der Frontscheibe; die Frontscheiben] Substantiv [ˈfʁɔntˌʃaɪ̯bə] | szélvédő üvegkifejezés |
| gallentreibend | epehajtó◼◼◼ |
| gesundschreiben [schrieb gesund; hat gesundgeschrieben] Verb [ɡəˈzʊntˌʃʁaɪ̯bn̩] | kiír egészségesnekkifejezés |
| gewerbetreibend | |
| die Gewerbetreibende substantiviertes Adjektiv | kereskedő [~t, ~je, ~k]◼◼◼főnév iparos [~t, ~a, ~ok]◼◻◻főnév |
| die Glasscheibe [der Glasscheibe; die Glasscheiben] Substantiv [ˈɡlaːsˌʃaɪ̯bə] | üvegtábla◼◼◼főnév üveglap◼◼◼főnév ablaküveg◼◼◻főnév üveglemez◼◻◻főnév táblaüvegfőnév |
| gleichbleibender Satz | |
| groß schreiben | |
| großschreiben [schrieb groß; hat großgeschrieben] Verb [ˈɡʁoːsˌʃʁaɪ̯bn̩] | nagybetűvel ír◼◼◼kifejezés |
| großschreibend [ˈɡʁoːsˌʃʁaɪ̯bn̩t] |
