Német | Magyar |
---|---|
brüchig [brüchiger; am brüchigsten] Adjektiv [ˈbʁʏçɪç] | törékeny◼◼◼melléknév |
die Brüchigkeit [der Brüchigkeit; —] Substantiv | törékenység◼◼◼főnév |
anbrüchig Adjektiv | korhadómelléknév romlásnak indulókifejezés romlómelléknév |
eidbrüchig Adjektiv | esküszegőmelléknév hitszegőmelléknév |
gichtbrüchig Adjektiv | gutaütött◼◼◼melléknév csúzosmelléknév köszvényesmelléknév szélütöttmelléknév |
kaltbrüchig | |
kontraktbrüchig Adjektiv | szerződésszegőmelléknév |
schiffbrüchig | hajótörött◼◼◼ |
Schiffsbrüchiger | hajótörött◼◼◼ |
streikbrüchig | |
treubrüchig Adjektiv | hitszegő◼◼◼melléknév hűtlen◼◼◻melléknév |
vertragsbrüchig Adjektiv | szerződésszegő◼◼◼melléknév |
wortbrüchig | szószegő◼◼◼ |