Német-Magyar szótár »
beamtet jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| beamtet Adjektiv [bəˈʔamtət] | alkalmazott◼◼◼melléknév (köz)hivatalnoki jelleggel felruházottkifejezés hatósági jelleggel felruházottkifejezés hivatalban levőkifejezés hivatalnokoskodómelléknév tisztséget betöltőkifejezés tisztséggel bírókifejezés |
| der Beamtete [ein Beamteter; des/eines Beamteten; die Beamteten/zwei Beamtete] substantiviertes Adjektiv Amtssprache | hivatalnok (férfi)◼◼◼főnév tisztviselő (férfi)főnév |
| die Beamtete [eine Beamtete; der/einer Beamteten; die Beamteten/zwei Beamtete] substantiviertes Adjektiv Amtssprache | hivatalnok(nő)főnév tisztviselő(nő)főnév |
| verbeamten [verbeamtete; hat verbeamtet] Verb [fɛɐ̯bəˈʔamtn̩] | tisztviselőnek kinevez◼◼◼kifejezés hivatallal ellátkifejezés megbízige |
