öse jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| auflösen [löste auf; hat aufgelöst] Verb [ˈaʊ̯fˌløːzn̩] | megszüntet◼◼◻ige megold◼◼◻ige felbont◼◼◻ige felbomlaszt◼◻◻ige szétválaszt◼◻◻ige kibont◼◻◻ige megfejt◼◻◻ige kiold(oz)ige megbomlasztige megold(oz)ige |
| das Auflösen Substantiv | feloldás◼◼◼főnév megszüntetés [~t, ~e]◼◼◻főnév feloszlatás◼◼◻főnév |
| auflösen (sich) [löste sich auf; hat sich aufgelöst] Verb | feloldódik◼◼◼ige feloszlik◼◼◼ige megszűnik◼◼◼ige megoldódik◼◼◻ige tisztázódik◼◻◻ige kioldódikige kibomlikige |
| der Auslösehebel Substantiv | indítókallantyúfőnév |
| der Auslöseimpuls Substantiv | kioldóimpulzusfőnév |
| der Auslöseknopf Substantiv | kioldógomb◼◼◼főnév indítógombfőnév |
| auslösen [löste aus; hat ausgelöst] Verb [ˈaʊ̯sˌløːzn̩] | kivált (pénzzel)◼◼◼ige előidéz◼◼◻ige kiold◼◼◻ige működésbe hoz◼◼◻kifejezés elindít vmitige kelt vmitige |
| das Auslösen Substantiv | kiváltás (valamilyen hatást)◼◼◼főnév elindítás◼◼◻főnév előidézés◼◼◻főnév triggerel◼◻◻főnév |
| auslösen (sich) [löste sich aus; hat sich ausgelöst] Verb | működésbe lép◼◼◼kifejezés |
| auslösend Adjektiv [ˈaʊ̯sˌløːzn̩t] | kiváltó◼◼◼melléknév |
| der Auslöser [des Auslösers; die Auslöser] Substantiv [ˈaʊ̯sˌløːzɐ] | kiváltó◼◼◼főnévA rövid követési távolság gyakran válik balesetek kiváltó okává. = Dichtes Auffahren auf andere Autos ist oft Auslöser für einen Unfall. indítószerkezet◼◻◻főnév elsütő billentyűkifejezés indítókarfőnév |
