tájnyelv németül

Magyar	Német
tájnyelv főnév	der Dialekt [des Dialekt(e)s; die Dialekte]◼◼◼Substantiv [diaˈlɛkt] die Mundart [der Mundart; die Mundarten]◼◼◻Substantiv [ˈmʊntˌʔaːɐ̯t]
tájnyelvi melléknév	dialektisch◼◼◼Adjektiv [diaˈlɛktɪʃ] dialektalAdjektiv [dialɛkˈtaːl] Sprachwissenschaft landschaftlichAdjektiv [ˈlantʃaftlɪç] provinziellAdjektiv
tájnyelvi költészet (és szépirodalom) kifejezés	die Mundartdichtung [der Mundartdichtung; die Mundartdichtungen]Substantiv
tájnyelvi sajátság kifejezés nyelv	der Provinzialismus [des Provinzialismus; die Provinzialismen]Substantiv Sprachwissenschaft
(különleges/feltűnő) tájnyelv főnév nyelv	das Idiom [des Idiom(e)s; die Idiome]Substantiv [iˈdi̯oːm]
leánysom (tájnyelvi) (Berberis vulgaris) növénynév bot	die Berberitze [der Berberitze; die Berberitzen]Substantiv [bɛʁbəˈʁɪt͡sə]

Korábban kerestél rá