Magyar | Német |
---|---|
étlen melléknév | nüchtern [nüchterner; am nüchternsten]Adjektiv |
a békétlenség elemészt | |
a szerencsétlen tizenhármas szám | |
bányaszerencsétlenség főnév | das Grubenunglück [des Grubenunglück(e)s; die Grubenunglücke]◼◼◼Substantiv |
békétlen melléknév | friedlos◼◼◼Adjektiv händelsüchtigAdjektiv streitbar [streitbarer; am streitbarsten]Adjektiv |
békétlenség főnév | der Unfriede [des Unfriedens; —]◼◼◼Substantiv die Fehde [der Fehde; die Fehden] (im Mittelalter)Substantiv die Händelsucht [der Händelsucht; —]Substantiv |
Ebből feltétlenül az következik, hogy ... | |
egy rakás szerencsétlenség (siralmas állapotban van, gyászosan fest) | |
feltétlen melléknév | unbedingt◼◼◼Adjektiv bedingungslos [bedingungsloser; am bedingungslosesten]◼◼◻Adjektiv unweigerlich◼◻◻Adjektiv bündig [bündiger; am bündigsten]Adjektiv unablässig [unablässiger; am unablässigsten]Adjektiv unbedenklich [unbedenklicher; am unbedenklichsten]Adjektiv schlechthinnigAdjektiv voraussetzungslosAdjektiv |
feltétlen(ül) határozószó | unbedingt◼◼◼Adverb tunlichstAdverb |
feltétlenség főnév | die Unbedingtheit [der Unbedingtheit; die Unbedingtheiten]◼◼◼Substantiv |
feltétlenül szüksége van vmire | |
feltétlenül szükséges kifejezés | unerlässlich [unerlässlicher; am unerlässlichsten]◼◼◼Adjektiv unabdingbar◼◼◼Adjektiv |
hajószerencsétlenség főnév | die Havarie [der Havarie; die Havarien]◼◼◼Substantiv |
halálosan szerencsétlen kifejezés | todunglücklich [todunglücklicher; am todunglücklichsten]Adjektiv |
hegyi halál (szerencsétlenség következtében) kifejezés | der Bergtod [des Bergtod(e)s; —]Substantiv |
idétlen melléknév | ungefügeAdjektiv vierschrötig [vierschrötiger; am vierschrötigsten]Adjektiv |
idétlen(kedik) nyj, rég | |
idétlenkedik ige | albern [alberte; hat gealbert]◼◼◼Verb alfanzen [alfanzte; hat alfanzt]Verb kalbern [kalberte; hat gekalbert]Verb kälbern [kälberte; hat gekälbert]Verb |
idétlenség főnév | die Albernheit [der Albernheit; die Albernheiten]◼◼◼Substantiv die Alfanzerei [der Alfanzerei; die Alfanzereien]Substantiv die Ungeschlachtheit [der Ungeschlachtheit; die Ungeschlachtheiten]Substantiv |