Magyar | Latin |
---|---|
mikor | |
mikor kötőszó | cum (regi quom, quum)conjunction |
mikor (cum inversum, állítm ind. a főesemény közvetlen bekövetkezésének kifejezésére) kötőszó | cum (regi quom, quum)conjunction |
mikor a baja hosszú késlekedés alatt elharapózott | |
mikor a hadiszerencse megfordult | |
mikor a Hold felkel | |
mikor a szél megfordult | |
mikor az est közeledett | |
mikor azt akarta, hogy imádják | |
mikor csak határozószó | quandocumqueadverb |
mikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős | |
mikor lesznek méltó ellenfelei az ellenségnek, ha akkor nem voltak? | |
mikor maga Béla király is menekül | |
mikor meg akarta enni | |
mikor neked alkalmas lesz | |
mikor odaértek | |
mikor ott feküdt | |
mikor virradni kezd | |
mikor? | |
a bölcs meggondolja, mit, hogyan, mikor mondjon, - az oktalan rögtön kimondja, amit gondol | attendit sapiens, quid quomodo quando loquatur, profert insipiens subito quidquid meditatur |
a bűnös joggal fél (Seneca) (nem tudja mikor derül ki vétkessége) | |
a jó tanács mindig akkor hiányzik, amikor a legnagyobb szükség lenne rá (Publilius Syrus) | |
a kocka el van vetve… (mondta Julius Caesar, amikor Kr. e. 49-ben átkelt a Rubicon folyón) (Plutarchos) | |
a rossz ember akkor a legrosszabb, amikor jónak tünteti fel magát (Publilius Syrus) | |
a Scillába ütközöl, amikor ki akarod kerülni Charibdiszt (a messinai tengerszorosban lévő két szikla neve, melyek igen fenyegették az ókori hajósokat. Aki el akarja kerülni az egyik bajt, a másikba kerül bele) | |
a szerencse üvegből van, mikor legszebben ragyog, akkor törik el (Publilius) | |
akkor ~, amikor ~ | |
alatt (idő, mikor?) határozószó | inadverb |
amikor | |
amikor határozószó | quandoqueadverb |
amikor kötőszó | cumconjunction |
amikor (cum temporale, állítm. ind.) kötőszó | cumconjunction |
amikor (egyszerre) kötőszó | cumconjunction |
amikor (idő) |