Magyar-Latin szótár »

ember latinul

MagyarLatin
a bölcs ember nem állít olyasmit, amit nem tud bizonyítani

sapiens nihil affirmat, quod non probat

a bölcs ember sohasem gerjed haragra (Cicero)

nunquam sapiens irascitur

a bölcs ember szája a szívében van, az ostobának a szíve van a szájában

os habet in corde sapiens, cor stultus in ore

a bölcs embert a szerencse nem kényezteti el, a kellemetlenség pedig nem töri le (Seneca)

sapientem nec secunda evehunt, nec adversa demittunt

a boldog ember még a fehér hollónál is ritkább jelenség (Iuvenalis)

felix ille tamen corvo quoque rarior albo

a bor és a pénz még a bölcs ember erkölcsét is megváltoztatja

vinum et argentum mutant mores sapientum

a decemberi Saturnalia-ünnep féktelenkedése

libertas Decembris

a derék ember

bonus [~i]M

a derék ember fogalma

species boni [~viri]

a derék ember jártas a szóban (Quintilianus)

vir bonus dicendi peritus

a derék emberek

boni

a dolgok neve változatlan, az embereké változik (Ulpianus)

rerum vocabula immutabilia, hominum mutabilia

a fájdalmat a bölcs ember méltósággal viseli el (Seneca)

est aliquis dolendi decor, hic sapienti servandus est

a féktelen harag elveszi az ember eszét (Seneca)

immodica ira gignit insaniam

a finom bor az öregembert megfiatalítja, a silány bor a fiatalt is megöregíti

vinum subtile creat in sene cor iuvenile, sed vinum vile reddit iuvenile senile

a finom városi emberből falusi lesz

ex nitido fit rusticus

a föld (az emberi test) visszatér a földbe (Cicero)

reddenda est terra terrae

a földre bukott embert megtiporja a tömeg (a szerencsétlen embert még ki is gúnyolják)

calcat iacentem vulgus

a forrásból szívesebben isznak az emberek (Ovidius) (a közvetlen megismerés jobb, mint a közvetett)

gratius ex ipso fonte bibuntur aquae

a gazdag ember éjjel keveset alszik (fél a tolvajoktól)

dormit nocte parum prossessor divitiarum

a gazdag embert - még ha bűnös is - nehéz elítélni

pecuniosus etiam nocens damnari non potest

a gazdag vagy gonosz, vagy gonosz ember örököse (Szent Jeromos) (több jó embert látni a szegények, mint a gazdagok között)

dives aut iniquus est, aut iniqui heres

a gonosz ember sohasem fog neked köszönetet mondani

grates pro meritis numquam tibi reddet iniquus

a gyűlölet és az irigység sok embert megkísért (Tacitus)

odium et invidia apud multos valere

a háború éhínséget és pestist hoz az emberiségre, a háború tehát mindkettőnél rosszabb dolog

bellum famem pestemque mortalibus affert, est igitur bellum peius utroque malum

a halál nincs az ember hatalmában

non mors humano subiacet imperio

a halandó emberek gratuláljanak maguknak, hogy ilyen rendkívüli díszt kapott az emberiség (Newton sírverse)

sibi gratulentur mortales, tale tantumque extitisse generis decus

a harag nem látja meg az igazságot (Cato) (vakká teszi az embert)

impedit ira animum, ne possit cernere verum

a helyes úton járó ember kineveti a hazug híreket (Ovidius)

conscia mens recti famae mendacia risit

a hirtelen meggazdagodott ember ritkán lesz jobb

repente dives nemo factus est bonus

a hiszékeny embert könnyű becsapni

qui facile credit facile quoque fallitur idem

a húspiac feneketlen mélysége (nagybélű ember)

barathrum macelli

a jámborság mindenre alkalmas (szelíd ember mindig megtalálja a megoldást)

pietas ad omnia utilis

a játszó, a játékra kész ember (Huizinga, holland történetfilozófus szerint az emberrel veleszületett a játékösztön)

homo ludens

a jelenlét sokszor csökkenti a hírnevet (Claudianus) (a híres embereket nagynak, magasnak képzeljük, s a valóságban legtöbbször alacsony termetűek. A hegyek is csak messziről kékek)

minuit praesentia famam

a jó bor felvidámítja az ember szívét

bonum vinum laetificat cor hominis

a jó bor felvidítja az ember szívét

vinum bonum laetificat cor hominis

a jó ember

bonus [~i]M

vir bonus

a jó ember halálát sokan megsiratták (Horatius)

multis ille bonus flebilis occidit

3456