Magyar-Latin szótár »

bizony latinul

MagyarLatin
jónak bizonyul ige

appareo [apparere, apparui, apparitus](2nd) INTRANS
verb

appariturus(3rd)
verb

jónak bizonyul melléknév

apparitus(3rd)
adjective

legyetek készen, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát (a halál ideje bizonytalan)

estote parati, quia nescitis neque diem, neque horam

levezető bizonyítás főnév

deductio [deductionis](3rd) F
noun

levezető (módszer, bizonyítás) melléknév

deductivus [deductiva, deductivum]adjective

másutt, máshol, máshollét (büntetőperben alibit igazolni annyi, mint bebizonyítani, hogy a vádlott a tett elkövetésekor nem a tett helyszínén tartózkodott) határozószó

alibiadverb

meg tudja nevezni atyját (szabad születését be tudja bizonyítani)

patrem ciere potest

megjegyzés (matematikai bizonyítás erősítésére) főnév

scholium [scholii](2nd) N
noun

megmarad bizonyítéka mellett

argumentum premo

mesterséges bizonyíték

probatio artificialis

míg a bizonytalan után futkosunk, elveszítjük a biztosat (Plautus)

certa amittimus, dum incerta petimus

nem művi bizonyíték

probatio inartificialis

nem teljes bizonyíték

probatio minus plena

okirati bizonyítás

probatio per documenta

összetett (bizonyítás) melléknév

indirectus [indirecta, indirectum]adjective

bizonyít valakire valamit ige

coarguo [coarguere, coargui, -](3rd) TRANS
verb

bizonyít valakire valamit (gen, abl, in és abl) ige

convinco [convincere, convici, convictus](3rd) TRANS
verb

bizonyított melléknév

manifestus [manifesta -um, manifestior -or -us, manifestissimus -a -um]adjective

sehol sem annyira bizonytalan a siker, mint a háborúban (Livius)

nusquam minus quam in bello eventus respondet

semmit sem bizonyít, aki nagyon is erőlködik

nihil probat, qui nimium probat

származtató (módszer, bizonyítás) melléknév

deductivus [deductiva, deductivum]adjective

szemléltető bizonyítás főnév

demonstratio [demonstrationis](3rd) F
noun

szemmel láthatóan (fehéren feketén) bebizonyítani

ad oculos demonstrare

tanú általi bizonyítás főnév

probatio per testesnoun

tanúbizonyítás főnév

probatio per testesnoun

tanúbizonyságot hoz fel

testimonium affero

tanúbizonyságul hív ige

obtestor [obtestari, obtestatus sum](1st) DEP
verb

tapasztalati bizonyíték főnév

experimentum [experimenti](2nd) N
noun

távol lenni egy bizonyos dologtól

longe esse ab aliqua re

tégy bizonyossá (nyilatkozatod által), hogy én isteni származású vagyok

assere me coelo

teljes bizonyíték

plena probatio

probatio plena

teljes bizonyító erő

plena fides

teljesen bizonytalan

perincertus(3rd)

tényállási bizonyíték

probatio facti

testimonialis (bizonyságul-, bizonyításra szolgáló)

test.

testimonialis (nemességi bizonyságlevél)

test.

tettel bizonyít

praesto [stiti, stitus](1st)

tettel bizonyító melléknév

praestitus(3rd)
adjective

6789