Hungarian | Latin |
---|---|
Aurelius Rupilius (orvos Cicero korában) | |
az a legkellemesebb barátság, amelyet hasonló erkölcsi felfogás fűz össze (Cicero) | est ea iucundissima amicitia, quam similitudo morum coniugavit |
az a nagyon jó szónok, aki a hallgatóságot tanítja is, gyönyörködteti is, és cselekvésre is indítja (Cicero) | optimus est orator qui dicendo animos audientium et docet, et delectat et permovet |
az adójövedelmek az állam ereje (Cicero) | |
az adók az állam idegei (Cicero) (ezek nélkül nem tud működni) | |
az állampolgárok jólétét a törvények biztosítják (Cicero) | |
az aranyat tűzben próbálják ki (Cicero) (pl. a valódi barátságot) | |
az arcról, a szemekből, a homlokról sokat leolvashatunk (Cicero) (elárulják az érzéseket és a gondolatokat) | |
az élet rövid, a dicsőség örök (Cicero) | |
az elhunytak életét az élők emlékezete őrzi (Cicero) | |
az elismerés, a dicsfény, mint az árnyék, követi az erényt (Cicero) | |
az elismerés az erényes élet jutalma (Cicero) | |
az eljövendő bajokat bizonyosan hasznosabb nem ismerni, mint ismerni (Cicero) (így nem élünk rettegésben) | |
az ember nem önmaga számára él, hanem a haza számára is (Cicero) | |
az emlékezet minden dolog kincstára és őrzője (Cicero) | |
az emlékezőtehetség csökken, ha nem gyakorolják (Cicero) (ezért jó a verstanulás) | |
az erény a természetnek és a józan észnek megfelelő magatartás (Cicero) | virtus est animi habitus naturae modo et rationi consentaneus |
az erény rövid meghatározása: józan ész szerinti életvitel (Cicero) | |
az erős és állhatatos ember nem jön zavarba a nehéz körülmények között sem (Cicero) | fortis et constantis animi est non perturbari in rebus asperis |
az ész gyakorlása a bölcsességet fokozza (Cicero) | |
az idők tanúja, az élet tanítómestere (Cicero) | |
az igazán szép dolgok ritkák (Cicero) | |
az igazi barátságok örökké tartanak (Cicero) | |
az igazságosság alapja a hűség, a szavak és szerződések állandósága és igazsága (Cicero) főnév | fundamentum (autem) est iustitiae fides, id est dictorum conventorumque constancia et veritas [fundamenti](2nd) N |
az igazságosság megadja mindenkinek, ami őt megilleti (Cicero) | |
az igazságosság minden erény úrnője és királynője (Cicero) | |
az igazságosság okosság nélkül sokat elér, de igazságosság nélkül az okosság semmire sem megy (Cicero) | iustitia sine prudentia multum poterit: sine iustitia nihil valebit prudentia |
az igazságot vagy a hazugság, vagy a hallgatás rombolja le (Cicero) | |
az okosság abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni jó és rossz között (Cicero) | |
az oltárokért és a tűzhelyekért (Cicero) (a vallásért és a hazáért, tehát a legszentebb dolgokért) | |
az ostoba ember tulajdonsága, hogy mások hibáit figyeli, de a sajátjáról megfeledkezik (Cicero) | est proprium stultitiae, aliorum vitia cernere, oblivisci suorum |
az volt a díszük, hogy minden díszítést elhagytak (Cicero) | |
azt mondja, valahányszor a forumra jött, Cicerót hallgatta | |
barátot szerencse hoz, szükség próbál (Cicero) | |
baráttól csak igazságos és tisztességes dolgot kérjünk (Cicero) | |
bátraké a szerencse (Cicero) | |
bűntelen élet a legnagyobb vigasz (Cicero) (amely lelki nyugalmat ad) | |
Caelius, Marcus Rufus (szónok és államférfi, Cicero idejében) | |
Caesonius, Marcus (Cicero aedilis-társa, i. e. 69) |