Hungarian-Latin dictionary »

cicero meaning in Latin

HungarianLatin
Cicero (a Tullia nemzetség neve) főnév

Cicero [Ciceronis](3rd) M
noun

Cicero, Marcus Tullius (római ügyvéd, szónok, 63-ban consul 106-43)

Cicero m Tullius

Cicero, Q Tulius (Cicero, M Tullius öccse)

Cicero Q Tulius

Cicero consulsága alatt

Cicerone consule

Cicero szereti a lányt

Cicero puellam amat

Cicero ékesszólóbb volt, mint Brutus

Cicero disertior, quam Brutus fuit

a bajban ismerni meg az igazi barátot (Cicero)

amicus certus in reincerta cernitur

a bajok közül válaszd a legkisebbeket (Cicero)

ex malis eligere minima oportet

a balszerencsét nem siratni kell, hanem legyőzni (Cicero)

conqueri fortunam adversamnon lamentari decet

a barát második énünk (Cicero)

amicus est tanquam alter idem

a barátság első törvénye ez: barátainktól tisztességes dolgot kérjünk, s barátság címén csak tisztességes dolgot tegyünk (Cicero)

haec prima lex amicitiae, ut ab amicis honesta petamus, amicorum causa honesta faciamus

a barátság főleg az egyenlő felek közt tűnik ki (Cicero)

amicitia magis elucet inter aequales

a becsületes ember mindig helyesen cselekszik (Cicero)

homines frugi omnia recte faciunt

a betegbe mindig reményt kell önteni (Cicero)

aegroto dum anima est, spes esse dicitur

a betegekkel szemben is meg kell őrizni az igazságot (Cicero)

memineris etiam adversus infirmos iustitiam esse servandam

a betű nem pirul el (Cicero) (levélben írjuk meg azt, amit szóban nem merünk kifejezni)

litera non erubescit

a boldog életet ne a rossz elűzésével, hanem a jó elfogadásával ítéljük meg (Cicero)

beatam vitam non depulsione mali, sed adeptione boni iudicemus

a bárányt nem ajánlatos a farkasra bízni (Cicero)

ovem lupo committere

a bölcs ember sohasem gerjed haragra (Cicero)

nunquam sapiens irascitur

a bőkezőségnek nincs alapja (ha valaki túlságosan bőkező, hamar tönkremehet) (Cicero)

largitio non habet fundum

a dolgokat sötétségbe vonni (Cicero et al.) (zavarosban halászni)

tenebras rebus inducere

a dárdát eldobni, harcot abbahagyni! (Cicero)

hastam abicere!

a feladatot teljesíteni (Cicero)

pensum solvere

a figyelmeztetés és annak elfogadása a másik részéről, a valódi barátság velejárója (Cicero)

et monere et moneri proprium est verae amicitiae

a föld (az emberi test) visszatér a földbe (Cicero)

reddenda est terra terrae

a halál félelmetes azoknak, akiknek a földi élettel mindennek vége - de nem azoknak, akiknek dicső neve hallhatatlan (Cicero)

mors terribilis iis, quorum cum vita omnia extinguuntur, non iis quorum laus emori non potest

a haza földje mindenkinek drága (Cicero)

patriae solum omnibus carum est

a hazugnak akkor sem hiszünk már, ha igazat mond (Cicero)

mendaci neque quum vera dicit, creditur

a homlok a lélek kapuja (Cicero)

frons est animi ianua

a háború kimenetele mindig bizonytalan (Cicero)

anceps fortuna belli

a háborút a végtelen sok pénz mozgatja (Cicero)

nervus belli pecunia infinita

a hőséges barát a nehéz helyzetben mutatkozik meg (Cicero)

amicus certus in re incerta cernitur

a jámborság minden erény alapja (Cicero)

pietas fundamentum est omnium virtutum

a jó barát szükségesebb, mint a tűz és a víz (Arisztotelész - Cicero)

amicus magis necessarius quam ignis et aqua

a jó egészség becsesebb azoknak, akik súlyos betegségből gyógyultak fel, mint azoknak, akik sohasem voltak betegek (vagyis: az egészséget betegség után értékeljük igazán) (Cicero)

bona valetudo iucundior est iis qui e gravi morbo recreati sunt, quam, qui numquam aegro corpore fuerunt

a jók dicsérete és a gonoszak rosszallása egy és ugyanaz (Cicero) (de egyaránt dicséretünkre válik)

laudari a bonis et vituperari a malis unum atque idem est

a józan ész megmondja, mit kell tenni és mit kell elkerülni (Cicero) (lelkiismeret)

ratio docet et explanat quid faciendum fugiendumque sit

a kezdődő bajt könnyű legyőzni, de ha már idültté válik, nehezebb leküzdeni (Cicero)

omne malum nascens facile opprimitur: inveteratum fit plerumque robustius

a kicsapongó és mértéktelen ifjúság elernyedt testet hagy az öregségre (Cicero)

libidinosa et intemperans adolescentia effoetum corpus tradit senectuti

a kor követelményeinek, vagyis a szükségnek a bölcs ember mindig enged (Cicero)

tempori cedere, idest necessitati parere, semper sapientis est habitus

12