Svéd | Magyar |
---|---|
rättfärdiga [~de, ~t] verb | igazol◼◼◼ige indokol◼◼◼ige megindokol◼◼◻ige jóváhagy◼◻◻ige |
rättfärdig [~t, ~a] adjektiv | igaz◼◼◼melléknév IGAZ◼◼◼melléknév igazságos◼◼◻melléknév jogos◼◼◻melléknév |
rättfärdiga sig | |
rättfärdigande [~t, ~n] substantiv | igazolás◼◼◼főnév indokolás◼◻◻főnév tisztázás◼◻◻főnév jóváhagyás◼◻◻főnév jóváhagyódásfőnév tisztázódásfőnév |
egenrättfärdig [~t, ~a] adjektiv | önbíráskodómelléknév |
orättfärdig [~t, ~a] adjektiv | igazságtalan◼◼◼melléknév |
självrättfärdig [~t, ~a] adjektiv | önbíráskodó◼◼◼melléknév |