Svéd | Magyar |
---|---|
motstå [-stod, -stått, pres. -står] verb | ellenáll◼◼◼igeNehéz ellenállni neki. = Det är svårt att motstå. bír◼◼◻ige szembeszáll◼◻◻ige |
motstående adjektiv | ellentétes◼◼◼melléknév |
motstånd [~et; pl., ~] substantiv | ellenállás◼◼◼főnév rezisztencia◼◼◻főnév |
motståndare [~n; pl., ~, best. pl. -ståndarna] substantiv | ellenfél◼◼◼főnév ellenző◼◼◻főnév vetélytárs◼◻◻főnév |
motståndarlag [~et; pl., ~] substantiv | az ellenfél csapata◼◼◼főnév |
motståndskraft [~en, ~er] substantiv | ellenállás◼◼◼főnév rugalmasság◼◼◼főnév ellenállóképesség◼◼◼főnév rezisztencia◼◼◻főnév |
motståndskraftig [~t, ~a] adjektiv | ellenálló◼◼◼melléknév rugalmas◼◼◼melléknév ellenállóképes◼◼◻melléknév rezisztens◼◼◻melléknév |
motståndsman [~nen; pl. -män, best. pl. -männen] substantiv | ellenállás◼◼◼főnév |
motståndsrörelse [~n, ~r] substantiv | ellenállás◼◼◼főnév ellenállási mozgalom◼◼◻főnév rezisztencia◼◻◻főnév |
emotstå [-stod, -stått, pres. -står] verb | ellenáll◼◼◼ige |
luftmotstånd [~et] substantiv | légellenállás◼◼◼főnév ellenállás◼◼◻főnév |
oemotståndlig [~t, ~a] adjektiv | ellenállhatatlan◼◼◼melléknév |
rullmotstånd [~et] substantiv | gördülési ellenállás◼◼◼főnév |
tuggmotstånd [~et, ~] substantiv | rágási ellenállásfőnév |