bevis jelentése magyarul
| Svéd | Magyar |
|---|---|
| bevis [~et; pl., ~] substantiv | bizonyíték◼◼◼főnévVan bizonyítékod? = Har du bevis? igazolás◼◼◻főnév bizonyítás◼◼◻főnév bizonyítvány◼◼◻főnév okirat◼◼◻főnév tanúsítvány◼◼◻főnév bizonyság◼◼◻főnév irat◼◼◻főnév oklevél◼◼◻főnév vallomás◼◼◻főnév igazolvány◼◼◻főnév bizonylat◼◼◻főnév tanúvallomás◼◻◻főnév bizonyosság◼◻◻főnév tanúbizonyság◼◻◻főnév tanúság◼◻◻főnév |
| bevisa [~de, ~t] verb | bizonyít◼◼◼igeMit bizonyít ez? = Vad bevisar det? bebizonyít◼◼◼igeKépes vagy bebizonyítani? = Kan du bevisa det? igazol◼◼◻ige megmutat◼◼◻ige bemutat◼◼◻ige tanúsít◼◻◻ige kimutat◼◻◻ige demonstrál◼◻◻ige tanúskodik◼◻◻ige |
| bevisbar [~t, ~a] adjektiv | bizonyítható◼◼◼melléknév |
| bevisbörda [~n -bördor] substantiv | bizonyítási teher◼◼◼főnév |
| bevisföremål | bűnjel◼◼◼ |
| bevisföring [~en, ~ar] substantiv | bizonyítás◼◼◼főnév érvelés◼◼◻főnév |
| beviskrav [~et; pl., ~] substantiv | bizonyítási teher◼◼◼főnév bizonyítási kötelezettség◼◻◻főnév |
| bevisligen adverb | bizonyíthatóan◼◼◼határozószó bizonyítottan◼◼◼határozószó |
| bevismaterial [~et; pl., ~] substantiv | bizonyíték◼◼◼főnév tanúvallomás◼◻◻főnév bűnjel◼◻◻főnév |
| bevisning [~en, ~ar] substantiv | bizonyíték◼◼◼főnév bizonyítás◼◼◻főnév érvelés◼◻◻főnév |
