Német-Magyar szótár »

u.r. jelentése magyarul

NémetMagyar
das Urbild [des Urbild(e)s; die Urbilder] Substantiv
[ˈuːɐ̯ˌbɪlt]

prototípus◼◼◼főnév

minta(kép)főnév

urbildlich Adjektiv

archetipikusmelléknév

eredetimelléknév

ősimelléknév

urchig [urchiger; am urchigsten] Adjektiv
[ˈʊʁçɪɡ]

eredetimelléknév

tőrőlmetszettmelléknév

der Urchrist [des Urchristen; die Urchristen] Substantiv
[ˈuːɐ̯ˌkʁɪst]

őskeresztény◼◼◼főnévHol éltek az őskeresztények? = Wo lebten die Urchristen?

das Urchristentum [des Urchristentums; —] Substantiv

őskereszténység◼◼◼főnév

eredeti kereszténységkifejezés

die Urchristin Substantiv

őskeresztény (nő)főnév

urchristlich

őskeresztény◼◼◼

die Urdaten Substantiv

alapadatokfőnév

urdeutsch

tipikusan német

das Urdu [des (des) Urdu; —] Substantiv
[ˈʊʁdu]

urdu◼◼◼főnév

Urdu nyelv◼◼◻kifejezés

das Ureid Substantiv

hugyanyszármazékfőnév

ureidfőnév

ureigen Adjektiv

sajátos◼◼◼melléknév

ureigen

eredeti◼◼◼

ureigentümlich

eredeti

sajátos

ureingesessen

őslakó

der Ureinwohner [des Ureinwohners; die Ureinwohner] Substantiv
[ˈuːɐ̯ʔaɪ̯nˌvoːnɐ]

őslakos◼◼◼főnévJohni amerikai őslakos. = John ist ein amerikanischer Ureinwohner.

bennszülött◼◼◼főnév

őslakó◼◼◻főnév

die Ureltern Pluralwort
christliche Religion

ősszülők (Ádám és Éva)◼◼◼főnév
vall

die Ureltern Pluralwort
veraltet

ősökfőnév

der Urenkel [des Urenkels; die Urenkel] Substantiv
[ˈuːɐ̯ˌʔɛŋkl̩]

dédunoka (fiú)◼◼◼főnév

die Urenkelin [der Urenkelin; die Urenkelinnen] Substantiv
[ˈuːɐ̯ˌʔɛŋkəlɪn]

dédunoka (leány)◼◼◼főnév

das Urenkelkind [des Urenkelkind(e)s; die Urenkelkinder] Substantiv
[ˈuːɐ̯ʔɛŋkl̩ˌkɪnt]

dédunoka◼◼◼főnév

der Ureter Substantiv

húgylevezető (cső)főnév

das Urethan [des Urethans; die Urethane] Substantiv
[uʁeˈtaːn]

uretán◼◼◼főnév

die Urethra Substantiv

húgycső◼◼◼főnév

uretisch Adjektiv

vizelethajtómelléknév

urewig

örökkön-örökkévaló

die Urfarbe Substantiv

eredeti színkifejezés

die Urfassung [der Urfassung; die Urfassungen] Substantiv

eredeti fogalmazáskifejezés

eredeti változatkifejezés

die Urfehde [der Urfehde; die Urfehden] Substantiv
[ˈuːɐ̯ˌfeːdə]

ősi viszálykifejezés

1234