Német | Magyar |
---|---|
schmelzen [schmolz; ist geschmolzen] Verb [ˈʃmɛlt͡sn̩] | olvad◼◼◼ige |
schmelzen [schmolz; hat/ist geschmolzen] Verb [ˈʃmɛlt͡sn̩] | elolvad◼◼◼igeElolvadt a hó. = Das Eis schmolz. megolvad◼◼◼igeMegolvadt a vaj. = Die Butter ist geschmolzen. megolvaszt◼◼◻ige olvaszt◼◼◻ige felolvaszt◼◻◻ige |
das Schmelzen [des Schmelzens; —] Substantiv [ˈʃmɛlt͡sn̩] | old◼◼◼főnév olvasztás/olvadásfőnév |
schmelzen (i) [schmolz; ist geschmolzen] Verb [ˈʃmɛlt͡sn̩] | megolvad◼◼◼igeMegolvadt a vaj. = Die Butter ist geschmolzen. |
die Schmelze [der Schmelze; die Schmelzen] Substantiv [ˈʃmɛlt͡sə] | olvadás◼◼◼főnév olvasztás◼◼◼főnév hóolvadásfőnév olvadt hókifejezés |
abschmelzen (schmilzt ab) [schmolz ab; hat abgeschmolzen] Verb | kiolvasztige |
abschmelzen (schmizt ab) [schmolz ab; ist abgeschmolzen] Verb | elolvad◼◼◼ige kiolvadige leolvadige |
aufschmelzen (schmilzt auf) [schmolz auf; hat aufgeschmolzen] Verb | megolvaszt◼◼◼ige felolvasztige megömlesztige ráolvasztige szétolvasztige |
aufschmelzen (schmilzt auf) [schmolz auf; ist aufgeschmolzen] Verb | felolvadige megolvadige |
ausschmelzen (schmilzt aus) [schmolz aus; hat ausgeschmolzen] Verb | kiolvaszt◼◼◼ige |
ausschmelzen (schmilzt aus) [schmolz aus; ist ausgeschmolzen] Verb | kiolvadige |
einschmelzen [schmolz ein; hat eingeschmolzen] Verb [ˈaɪ̯nˌʃmɛlt͡sn̩] | beleolvasztige |
erschmelzen [erschmolz; hat erschmolzen] Verb [ɛɐ̯ˈʃmɛlt͡sn̩] | |
die Kernschmelze [der Kernschmelze; die Kernschmelzen] Substantiv [ˈkɛʁnˌʃmɛlt͡sə] | magolvadás◼◼◼főnév |
rückschmelzen | |
die Schneeschmelze [der Schneeschmelze; die Schneeschmelzen] Substantiv [ˈʃneːˌʃmɛlt͡sə] | hóolvadás◼◼◼főnév olvadt hó◼◻◻kifejezés |
umschmelzen [schmolz um; hat umgeschmolzen] Verb [ˈʊmˌʃmɛlt͡sn̩] | átolvasztige |
verschmelzen [verschmolz; hat verschmolzen] Verb [fɛɐ̯ˈʃmɛlt͡sn̩] | összeolvad◼◼◼ige egyesül◼◼◼ige egybeolvad◼◼◼ige összeolvaszt◼◼◻ige összeforr◼◼◻ige egybeolvaszt◼◼◻ige összeforraszt◼◻◻ige |