Német | Magyar |
---|---|
das Ried [des Ried(e)s; die Riede] Substantiv [ʁiːt] | láp◼◼◼főnév nádasfőnév náddal benőtt mocsaras területkifejezés |
das Riedgras [des Riedgrases; die Riedgräser] Substantiv | sás◼◼◼növénynév nád◼◼◼növénynév kákanövénynév |
die Sauergrasgewächse (auch: Riedgrasgewächse oder Riedgräser) (Cyperaceae) Substantiv | |
befriedigend [befriedigender; am befriedigendsten] Adjektiv [bəˈfʁiːdɪɡn̩t] | kielégítő◼◼◼melléknévKielégítő választ nem adott. = Befriedigende Antworten gibt er keine. kiadós (étel)melléknév |
friedfertig [friedfertiger; am friedfertigsten] Adjektiv [ˈfʁiːtfɛʁtɪç] | békés◼◼◼melléknév békeszerető◼◼◻melléknév békülékeny◼◻◻melléknév |
friedlich [friedlicher; am friedlichsten] Adjektiv [ˈfʁiːtlɪç] | békés◼◼◼melléknévMég soha nem láttam ilyen békés vidéket. = Ich habe noch nie so eine friedliche Landschaft gesehen. nyugodt◼◼◻melléknévLovaink nyugodtan legelésztek egy közeli mezőn. = Unsere Pferde grasten friedlich auf einer nahen Weide. békeszerető◼◻◻melléknév |
friedliebend [friedliebender; am friedliebendsten] Adjektiv [ˈfʁiːtˌliːbn̩t] | békeszerető◼◼◼melléknév |
friedsam [friedsamer; am friedsamsten] Adjektiv [ˈfʁiːtzaːm] | békés◼◼◼melléknév békeszeretőmelléknév |
friedvoll [friedvoller; am friedvollsten] Adjektiv [ˈfʁiːtˌfɔl] | békés◼◼◼melléknév nyugodt◼◼◻melléknév |
unbefriedigend [unbefriedigender; am unbefriedigendsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌfʁiːdɪɡn̩t] | elégtelen◼◼◼melléknév ki nem elégítő◼◻◻kifejezés |
unzufrieden [unzufriedener; am unzufriedensten] Adjektiv [ˈʊnt͡suˌfʁiːdn̩] | elégedetlen◼◼◼melléknévNagyon elégedetlen vagyok. = Ich bin sehr unzufrieden. |
zufrieden [zufriedener; am zufriedensten] Adjektiv [t͡suˈfʁiːdn̩] | (meg)elégedett◼◼◼melléknév béké(be)nhatározószó nyugtonhatározószó |
die Anspruchsbefriedigung Substantiv | igény kielégítésekifejezés |
der Anzeigenfriedhof Substantiv | |
der Autofriedhof [des Autofriedhof(e)s; die Autofriedhöfe] Substantiv [ˈaʊ̯toˌfʁiːthoːf] | autótemető◼◼◼főnév roncstelep◼◼◻főnév |
befrieden [befriedete; hat befriedet] Verb [bəˈfʁiːdn̩] | megbékéltetige |
befriedige Adjektiv [bəˈfʁiːdɪɡə] | elegendőmelléknév |
befriedigen [befriedigte; hat befriedigt] Verb [bəˈfʁiːdɪɡn̩] | kielégít◼◼◼igeMert Johni nem tudta őt kielégíteni. = Denn John konnte sie nicht befriedigen. kielégül◼◻◻ige megelégszik◼◻◻ige |
befriedigt [bəˈfʁiːdɪçt] | elégedett◼◼◼ |
die Befriedigung [der Befriedigung; die Befriedigungen] Substantiv [bəˈfʁiːdɪɡʊŋ] | kielégítés◼◼◼főnév lecsendesítésfőnév |
befriedigungsfähig | |
die Befriedung [der Befriedung; die Befriedungen] Substantiv [bəˈfʁiːdʊŋ] | kibékítés◼◼◼főnév |