otter jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| schlottrig (Verwandte Form: schlotterig) Adjektiv | remegőmelléknév reszketőmelléknév |
| der Schotter [des Schotters; die Schotter] Substantiv [ˈʃɔtɐ] | kavics◼◼◼főnév sóder◼◼◻főnévMennyibe kerül egy sóderrel megrakott teherautó? = Wie viel kostet ein mit Schotter beladener LKW? murva◼◼◻főnév |
| die Schotterdecke [der Schotterdecke; die Schotterdecken] Substantiv | kavicsburkolatfőnév |
| die Schotterstraße [der Schotterstraße; die Schotterstraßen] Substantiv [ˈʃɔtɐˌʃtʁaːsə] | kavicsos út◼◼◼kifejezés kavicsolt útkifejezés makadámútfőnév |
| die Schotterung [der Schotterung; die Schotterungen] Substantiv | macskakőfőnév |
| der Seeotter Substantiv | tengeri vidra (Enhydra marina)◼◼◼állatnév |
| die Serienlotterie Substantiv | sorozatos lottókifejezés |
| der Spötter [des Spötters; die Spötter] Substantiv [ˈʃpœtɐ] | gúnyolódó◼◼◼főnév |
| die Spötterei [der Spötterei; die Spöttereien] Substantiv | gúnyolódásfőnév |
| die Staatslotterie Substantiv | államsorsjátékfőnév |
| die Stotterei [der Stotterei; die Stottereien] Substantiv | dadogásfőnév hebegésfőnév |
| der Stotterer [des Stotterers; die Stotterer] Substantiv [ˈʃtɔtəʁɐ] | dadogó◼◼◼főnév |
| stotterig reden [ˈʃtɔtəʁɪç] | |
| stotternd Adjektiv [ˈʃtɔtɐnt] | dadogó◼◼◼melléknév |
| der Straßenschotter Substantiv | utcai kavicskifejezés |
| die Sumpfdotterblume [der Sumpfdotterblume; die Sumpfdotterblumen] (auch: Sumpf-Dotterblume) Substantiv [ˈzʊmp͡fdɔtɐˌbluːmə] | mocsári gólyahír (Caltha palustris) (Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő, békavirág)◼◼◼növénynév |
| die Butterblume [der Butterblume; die Butterblumen] ( volkstümliche Bezeichnung für verschiedene gelbblühende Wiesenpflanzen, z. B. Hahnenfuß, Löwenzahn, Sumpfdotterblume und Trollblume) Substantiv | boglárka (réti)◼◼◼növénynév |
| vergöttern [vergötterte; hat vergöttert] Verb [fɛɐ̯ˈɡœtɐn] | bálványoz◼◼◼ige istenít◼◼◼ige |
| die Vergötterung [der Vergötterung; die Vergötterungen] Substantiv | bálványozás◼◼◼főnév istenítés◼◼◼főnév |
| verlottern [verlotterte; hat/ist verlottert] Verb [fɛɐ̯ˈlɔtɐn] | elpocsékolige elprédálige eltékozolige lezüllikige tönkremegyige |
| verlottert [fɛɐ̯ˈlɔtɐt] | |
| die Verlotterung [der Verlotterung; die Verlotterungen] Substantiv | bujálkodásfőnév dorbézolásfőnév kicsapongásfőnév |
| die Vielgötterei [der Vielgötterei; die Vielgöttereien] Substantiv [ˌfiːlɡœtəˈʁaɪ̯] | politeizmus◼◼◼főnév |
