Német | Magyar |
---|---|
klinken [klinkte; hat geklinkt] Verb | kilincset lenyomkifejezés |
die Klinke [der Klinke; die Klinken] Substantiv [ˈklɪŋkə] | kilincs◼◼◼főnév |
das Klinkenrad Substantiv | kilincskerékfőnév |
aufklinken [klinkte auf; hat aufgeklinkt] Verb | kinyit (ajtót, ablakot)◼◼◼ige |
ausklinken [klinkte aus; ist ausgeklinkt] Verb | |
ausklinken [klinkte aus; hat ausgeklinkt] Verb | kikapcsol (kampóval/retesszel/foggantyúval)ige kilincsművet kiakasztkifejezés kiold (kampóval/retesszel/foggantyúval)ige kireteszelige |
ausklinken, sich [klinkte aus sich; hat sich ausgeklinkt] Verb | elveszti az önuralmátkifejezés elvonul a társaságtólkifejezés tejel (fizet)ige |
einklinken [klinkte ein; hat eingeklinkt] Verb | becsappanige becsapódikige bereteszelige |
einklinkend Adjektiv | bereteszelőmelléknév elreteszelőmelléknév reteszelőmelléknév |
die Sperrklinke [der Sperrklinke; die Sperrklinken] Substantiv | kilincsműfőnév |
die Türklinke [der Türklinke; die Türklinken] Substantiv | kilincs◼◼◼főnévAz egyetlen ujjlenyomat, amelyet a rendőrség a kilincsen talált, Johné volt. = Die einzigen Fingerabdrücke, die die Polizei an der Türklinke fand, waren Johns. |
zuklinken |