hei jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| heilkräftig Adjektiv | gyógyhatású◼◼◼melléknév |
| das Heilkraut [des Heilkraut(e)s; die Heilkräuter] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʁaʊ̯t] | gyógynövény◼◼◼főnévGyógynövényt gyűjt. = Sie sammelt Heilkräuter. gyógyfű◼◼◻főnév |
| die Heilkunde [der Heilkunde; —] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʊndə] | gyógyászat [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| die Heilkundige substantiviertes Adjektiv | gyógyászati szakemberkifejezés |
| die Heilkunst [der Heilkunst; die Heilkünste] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌkʊnst] | orvostudomány◼◼◼főnév a gyógyítás művészete◼◼◼kifejezés az orvoslás (mestersége)◼◼◻főnév a gyógyítás tudománya◼◻◻kifejezés |
| heillos Adjektiv [ˈhaɪ̯lloːs] | szörnyű◼◼◼melléknév éktelenmelléknév hallatlanmelléknév határtalanmelléknév |
| heillos Adjektiv [ˈhaɪ̯lloːs] veraltet | istentelen◼◼◼melléknév elvetemült◼◻◻melléknév |
| der Heilmagnetiseur Substantiv | kézrátétellel gyógyítókifejezés |
| die Heilmethode [der Heilmethode; die Heilmethoden] Substantiv | gyógymód◼◼◼főnév |
| die Allopathie [der Allopathie; —] (Heilmethode der Schulmedizin, bei der Krankheiten im Unterschied zur Homöopathie mit entgegengesetzt wirkenden Medikamenten behandelt werden) Substantiv [ˌalopaˈtiː] Medizin | allopátia (homeopátiával ellentétben álló gyógytudományi irány) [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév |
| das Heilmittel [des Heilmittels; die Heilmittel] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌmɪtl̩] | gyógyszer◼◼◼főnév gyógyászati segédeszközkifejezés |
| die Heilpädagogik [der Heilpädagogik; die Heilpädagogiken] Substantiv | gyógypedagógia◼◼◼főnév |
| heilpädagogisch Adjektiv | gyógypedagógiai◼◼◼melléknév |
| die Heilpflanze [der Heilpflanze; die Heilpflanzen] Substantiv [ˈhaɪ̯lˌp͡flant͡sə] | gyógynövény◼◼◼főnév |
| der Heilpraktiker [des Heilpraktikers; die Heilpraktiker] Substantiv | gyógyász (szakma) [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| die Heilquelle [der Heilquelle; die Heilquellen] Substantiv | gyógyforrás◼◼◼főnév |
| der Heilruf [des Heilruf(e)s; die Heilrufe] Substantiv | üdvkiáltásfőnév „Heil!”-kiáltásfőnév |
| die Heilsalbe Substantiv | gyógyírfőnév gyógykenőcsfőnév |
| heilsam [heilsamer; am heilsamsten] Adjektiv [ˈhaɪ̯lzaːm] | üdvös◼◼◼melléknév jótékony◼◼◼ |
| die Heilsamkeit [der Heilsamkeit; —] Substantiv | üdvösség [~et, ~e]főnév |
| die Heilsarmee [der Heilsarmee; —] Substantiv [ˈhaɪ̯lsʔaʁˌmeː] | üdvhadsereg◼◼◼főnév |
| die Heilsbotschaft [der Heilsbotschaft; die Heilsbotschaften] Substantiv | az evangélium◼◼◼kifejezés az üdvösség híre◼◻◻kifejezés jóhírfőnév |
| der Heilschlaf [des Heilschlaf(e)s; —] Substantiv | gyógyító alváskifejezés |
| das Heilserum Substantiv | gyógyszérumfőnév |
| die Heilsgeschichte [der Heilsgeschichte; die Heilsgeschichten] Substantiv | üdvösségtörténet◼◼◼főnév az üdvösség története◼◼◼kifejezés |
