Német | Magyar |
---|---|
der Fummel Substantiv | göncfőnév rongyfőnév |
die Fummelei [der Fummelei; die Fummeleien] Substantiv | pepecselésfőnév |
fummelig [fummeliger; am fummeligsten] Adjektiv [ˈfʊməlɪç] | kapkodómelléknév nyugtalanmelléknév |
fummeln [fummelte; hat gefummelt] Verb [ˈfʊml̩n] | tapogat◼◼◼ige |
herumfummeln [fummelte herum; hat herumgefummelt] Verb [hɛˈʁʊmˌfʊml̩n] | birizgálige |
befummeln [befummelte; hat befummelt] Verb [bəˈfʊml̩n] | kiszimatolige kiszimatolom beállítottságátkifejezés kitapogatige kitudige kézbe veszkifejezés |
das Gefummel [des Gefummels; —] Substantiv | pepecselésfőnév |