blick jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| der Blick [des Blick(e)s; die Blicke] Substantiv [blɪk] | pillantás◼◼◼főnév tekintet◼◼◼főnévMiért ilyen megvető tekintettel nézel rám? = Warum wirfst du mir einen verächtlichen Blick zu? |
| blickdicht Adjektiv | átlátszatlan◼◼◼melléknév |
| die Blicke Substantiv [ˈblɪkə] | pillantások◼◼◼főnév |
| blicken [blickte; hat geblickt] Verb [ˈblɪkn̩] | néz◼◼◼igeNe nézz hátra! = Blick nicht zurück. tekint◼◼◼ige pillant◼◼◻ige pillantást vet◼◻◻kifejezés |
| das Einkorn [des Einkorns; —] (auch: Blicken, Kleiner Spelz) Substantiv [ˈaɪ̯nkɔʁn] | alakor (egyszemű búza) (Triticum monococcum)◼◼◼növénynév |
| blicken lassen | megmutatja◼◼◼ige láttatja magát◼◼◻kifejezés |
| der Blickfang [des Blickfang(e)s; die Blickfänge] Substantiv | rabul ejtően szép dologkifejezés |
| der Blickfangpreis Substantiv | szembetűnő árkifejezés |
| die Blickfangzeile Substantiv | |
| das Blickfeld [des Blickfeld(e)s; die Blickfelder] Substantiv [ˈblɪkˌfɛlt] | látókör◼◼◼főnév |
| der Blickkontakt [des Blickkontakt(e)s; die Blickkontakte] Substantiv [ˈblɪkkɔnˌtakt] | szemkontaktus◼◼◼főnév szemmel való érintkezés◼◻◻kifejezés |
| die Blickkontrolle Substantiv | szemmel ellenőrzéskifejezés |
| blicklos Adjektiv gehoben | fátyolosmelléknév élettelenmelléknév |
| blicklos an jm vorbeigehen | |
| der Blickpunkt Substantiv | nézőpont◼◼◼főnév látótér középpontjakifejezés |
| die Blickrichtung [der Blickrichtung; die Blickrichtungen] Substantiv | nézési irány◼◼◼kifejezés |
| anblicken [blickte an; hat angeblickt jemanden/etwas] Verb | ránéz◼◼◼ige rápillant◼◻◻ige rátekint◼◻◻ige |
| aufblicken [blickte auf; hat aufgeblickt] (zu mit Dativ) Verb | |
| aufblicken [blickte auf; hat aufgeblickt] Verb | felpillant◼◼◻ige |
| ausblicken [blickte aus; hat ausgeblickt] Verb | kipillantige kitekintige |
| ausblicken [blickte aus; hat ausgeblickt] (nach mit Dativ) Verb | keres valakit/valamit a tekintetévelkifejezés |
| dreinblicken [blickte drein; hat dreingeblickt] Verb [ˈdʁaɪ̯nˌblɪkn̩] | bepillantige |
| durchblicken [blickte durch; hat durchgeblickt] Verb [ˈdʊʁçˌblɪkn̩] | kiütközik◼◼◼ige átlát◼◼◼ige keresztülnéz◼◻◻ige keresztüllátige kilátszikige átlátszikige |
| entgegenblicken [blickte entgegen; hat entgegengeblickt] Verb | elvárige |
