Német-Magyar szótár »

anmut jelentése magyarul

NémetMagyar
die Anmut [der Anmut] Substantiv
[ˈanmuːt]

báj◼◼◼főnév

kellem◼◼◻főnév

kedvesség◼◼◻főnév

kecs(esség)főnév

anmuten [mutete an; hat angemutet] Verb
[ˈanˌmuːtn̩]

vmilyen hatást kelt vkibenkifejezés

vmilyen érzést kelt vkibenkifejezés

vmilyennek talál vkitkifejezés

vmilyennek tetszik vkinekkifejezés

vmilyennek tűnik vkinekkifejezés

vmilyennek érez vkitkifejezés

anmuten [mutete an; hat angemutet] (jm etw) Verb
[ˈanˌmuːtn̩]

(vkitől vmit) elvárige

anmuten, sich [mutete sich an; hat sich angemutet] Verb

vhogyan hatige

vhogyan hat vkireige

vmilyennek érződikige

anmutig [anmutiger; am anmutigsten] Adjektiv
[ˈanmuːtɪç]

kecses◼◼◼melléknévElnéztem, milyen kecsesen vasal. = Ich sah mir sie an, wie anmutig sie bügelte.

bájos◼◼◻melléknév

kedves◼◼◻melléknév

kellemes◼◻◻melléknév

anmutige Bewegungen Phrase

kecses mozdulatok◼◼◼kifejezés

bájos mozdulatokkifejezés

anmutiger Ort Phrase

kedves helykifejezés

kellemes helykifejezés

anmutsvoll Adjektiv

bájos◼◼◼melléknév

kedves◼◼◻melléknév

kecsesmelléknév

kellemmel telikifejezés

die Anmutung [der Anmutung; die Anmutungen] Substantiv
[ˈanˌmuːtʊŋ]

(túlzott) követelésfőnév

(túlzó) elvárásfőnév

hatáskeltésfőnév

szerénytelen feltételezéskifejezés

érzelmi hatáskifejezés

anmutvoll Adjektiv

bájosmelléknév

kecsesmelléknév

kedvesmelléknév

kellemesmelléknév