adel jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| die Anstecknadel [der Anstecknadel; die Anstecknadeln] Substantiv | gombostűfőnév jelvény tűjekifejezés |
| auffädeln [fädelte auf; hat aufgefädelt] Verb | felfűz◼◼◼ige |
| ausfädeln [fädelte aus; hat ausgefädelt] Verb | (cérnát) kifűzkifejezés |
| ausfädeln [fädelte saus; ist ausgefädelt] Verb | kifűződikige kisorolige kiválik a sorbólkifejezés |
| ausradeln [radelte aus; hat ausgeradelt] Verb | (ki)rádlizige |
| ausrädeln [rädelte aus; hat ausgerädelt] Verb | (ki)rádlizige |
| der das Badelaken Substantiv | fürdőlepedő◼◼◼főnév |
| die Badelatschen Substantiv umgangssprachlich | strandpapucs◼◼◼főnév fürdőpapucsfőnév |
| die Taiga [der Taiga; die Taigas (Plural selten)] (Borealer Nadelwald) Substantiv | tajga◼◼◼főnév |
| der Briefadel [des Briefadels; —] Substantiv [ˈbʁiːfˌʔaːdl̩] | armális nemességkifejezés címerleveles nemességkifejezés |
| die Brillantnadel Substantiv | briliánstűfőnév |
| der Brummschädel [des Brummschädels; die Brummschädel] Substantiv [ˈbʁʊmˌʃɛːdl̩] umgangssprachlich | macskajajfőnév másnapos fejfájás (ivás után)kifejezés |
| die Busennadel Substantiv | melltűfőnév |
| die Diamantnadel Substantiv | gyémánttűfőnév |
| der Dickschädel [des Dickschädels; die Dickschädel] Substantiv [ˈdɪkˌʃɛːdl̩] | keményfejű◼◼◼főnév |
| dickschädelig Adjektiv | hájas fejűkifejezés keményfejűmelléknév konokfejűmelléknév nehézfejűmelléknév |
| der Dienstadel Substantiv | hivatali nemesség◼◼◼kifejezés katonai nemességkifejezés |
| die Ehrennadel [der Ehrennadel; die Ehrennadeln] Substantiv | díszjelvényfőnév |
| einfädeln [fädelte ein; hat eingefädelt] Verb [ˈaɪ̯nˌfɛːdl̩n] | befűz◼◼◼igeNem szeretek varrni, mert nem tudom befűzni a tűt. = Ich nähe nicht gern, weil ich die Nadel nicht einfädeln kann. elintéz (ravaszul)◼◼◼ige |
| einfädelnd Adjektiv [ˈaɪ̯nˌfɛːdl̩nt] | befűzőmelléknév |
| die Einfädelung [der Einfädelung; die Einfädelungen] Substantiv | befűzésfőnév behúzásfőnév besorolásfőnév létrehozásfőnév |
| die Eisnadel Substantiv | jégtűkristályfőnév |
| der Erbadel [des Erbadels; —] Substantiv | örökös nemességkifejezés |
| fädeln [fädelte; hat gefädelt] Verb [ˈfɛːdl̩n] | befűz◼◼◼ige felfűzige |
| fädeln, sich [fädelte; hat gefädelt] Verb | kirojtosodikige |
