Német | Magyar |
---|---|
die Argumentation [der Argumentation; die Argumentationen] Substantiv [aʁɡumɛntaˈt͡si̯oːn] | bizonyítás◼◻◻főnév argumentálásfőnév |
argumentativ [argumentativer; am argumentativsten] Adjektiv [aʁɡumɛntaˈtiːf] bildungssprachlich | érvelési◼◼◼melléknév bizonyító erejűkifejezés érvelésbelimelléknév érveléshez jól használhatókifejezés |
das Argumentbyte Substantiv | argumentbájtfőnév |
die Argumententabelle Substantiv | függvényváltozók táblázatakifejezés |
das Argumententeil Substantiv | paraméter részekifejezés érv részekifejezés |
argumentieren [argumentierte; hat argumentiert] Verb [aʁɡumɛnˈtiːʁən] | érvel◼◼◼ige argumentál◼◻◻ige |
das Argumentieren Substantiv | érvelés◼◼◼főnév |
argumentierend Adjektiv [aʁɡumɛnˈtiːʁənt] | érvelő◼◼◼melléknév |
der Argumentierende Substantiv | érvelő (személy)◼◼◼főnév |
die Argusaugen [—; die Argusaugen] Substantiv [ˈaʁɡʊsˌʔaʊ̯ɡn̩] | árgus szemek◼◼◼kifejezés |
argusäugig Adjektiv | árgusszeműmelléknév |
der Argwohn [des Argwohn(e)s] (gegen mit Akkusativ) Substantiv [ˈaʁkˌvoːn] | gyanakvás◼◼◼főnév bizalmatlanság◼◼◼főnév |
argwöhnen [argwöhnte; hat geargwöhnt] Verb [ˈaʁkˌvøːnən] | gyanakszik◼◼◼ige gyanakodik◼◼◼ige gyanít◼◼◻ige |
argwöhnisch [argwöhnischer; am argwöhnischsten] Adjektiv [ˈaʁkvøːnɪʃ] | gyanakvó◼◼◼melléknév |
die Agrargesetzgebung Substantiv | mezőgazdasági jogalkotáskifejezés |
das Altargemälde Substantiv | oltárkép◼◼◼főnév |
die Altarglocke Substantiv | ministránscsengőfőnév |
karg [karger; am kargsten] Adjektiv [kaʁk] | szűkös◼◼◼melléknév terméketlen (talaj)◼◼◻melléknév szegényes◼◼◻melléknév fukar◼◼◻melléknév |
lethargisch [lethargischer; am lethargischsten] Adjektiv [leˈtaʁɡɪʃ] | letargikus◼◼◼melléknév fásult◼◼◻melléknév apatikus◼◻◻melléknév |
marginal [marginaler; am marginalsten] Adjektiv [maʁɡiˈnaːl] | lényegtelen◼◼◼melléknév |
wortkarg [wortkarger; am wortkargsten] Adjektiv | szófukar◼◼◼melléknévMinél izgatotabb lett, annál szófukarabb lett. = Je aufgeregter er wurde, desto wortkarger wurde er. szűkszavú◼◼◼melléknév kevés beszédűkifejezés |
bergen [barg; hat geborgen] Verb [ˈbɛʁɡn̩] | rejt◼◼◼igeA nagy hatalom nagy felelősséget rejt magában. = Große Macht birgt große Verantwortung. biztonságba helyez◼◻◻kifejezés magába zárkifejezés |