Német | Magyar |
---|---|
vergessen [vergaß; hat vergessen] (Akkusativ) Verb [fɛɐ̯ˈɡɛsn̩] | megfeledkezik◼◼◼igeTeljesen megfeledkeztem róla. = Ich hatte es glatt vergessen. elfeledkezik◼◼◼igeElfeledkeztem a táskámról. = Ich hab meine Tasche vergessen. (el)felejt◼◻◻ige (el)feled◼◻◻ige |
vergessen, sich [vergaß; hat vergessen] (Akkusativ) Verb | megfeledkezik magáról◼◼◼kifejezés feledésbe merülkifejezés nem áll jót magáértkifejezés nem tud uralkodni magánkifejezés |
die Vergessenheit [der Vergessenheit; —] Substantiv [fɛɐ̯ˈɡɛsn̩haɪ̯t] | feledés◼◼◼főnévFeledésbe merültem. = Ich geriet in Vergessenheit. elfelejtés◼◻◻főnév feledékenység◼◻◻főnév |
pflichtvergessen [pflichtvergessener; am pflichtvergessensten] Adjektiv [ˈp͡flɪçtfɛɐ̯ˌɡɛsn̩] | hűtlen◼◼◼melléknév kötelességmulasztómelléknév |
ehrvergessen | |
gottvergessen | |
in Vergessenheit geraten | feledésbe merül◼◼◼kifejezés |
nicht zu vergessen + N | |
die Pflichtvergessenheit [der Pflichtvergessenheit; —] Substantiv [ˈp͡flɪçtfɛɐ̯ˌɡɛsn̩haɪ̯t] | kötelességmulasztás◼◼◼főnév hűtlenségfőnév |
selbstvergessen Adjektiv | önfeledt◼◼◼melléknév |
unvergessen Adjektiv [ˈʊnfɛɐ̯ˌɡɛsn̩] | emlékezetes◼◼◼melléknév |
unvergessen [ˈʊnfɛɐ̯ˌɡɛsn̩] | |
weltvergessen |