Magyar | Német |
---|---|
visszatetszés főnév | der Unmut [des Unmut(e)s; —]◼◼◼Substantiv das Missfallen◼◼◻Substantiv |
visszatetszést kelt kifejezés | anecken [eckte an; ist angeeckt]◼◼◼Verb |
visszatetszést kelt valakiben kifejezés | anstoßen (stößt an) [stieß an; ist angestoßen] (bei mit Dativ)Verb |
pfuj (fúj) (undort, visszatetszést fejez ki) indulatszó | bäh (drückt Ekel, Abscheu aus)◼◼◼Interjection bah (drückt Ekel, Abscheu aus)Interjection |