igazít németül
| Magyar | Német |
|---|---|
| hozzáigazít ige | adjustieren [adjustierte; hat adjustiert]◼◼◼ »Verb |
| hozzáigazít vmihez/vkihez ige | anpassen [passte an, hat angepasst] (Dativ / an mit Akkusativ) »Verb |
| hozzáigazítható melléknév | |
| hozzáigazított melléknév | abgepasst [abgepasster; am abgepasstesten] »Adjektiv |
| kificamodott testrész beigazítása kifejezés | die Einrenkung [der Einrenkung; die Einrenkungen] »Substantiv |
| kiigazít ige | ausrichten [richtete aus; hat ausgerichtet]◼◼◼ »Verb |
| kiigazítás főnév | die Korrektion [der Korrektion; die Korrektionen]◼◼◼ »Substantiv |
| kioktatás (katonai eligazítás) főnév | die Einweisung [der Einweisung; die Einweisungen] »Substantiv |
| kormány igazítása kifejezés | die Lenkberichtigung »Substantiv |
| lyukba igazít (golf) kifejezés | |
| megigazít ige | richten [richtete; hat gerichtet] (an mit Akkusativ)◼◼◼ »Verb |
| megigazítja | |
| megigazítás főnév | die Richtung [der Richtung; die Richtungen] »Substantiv |
| ráigazít vmire/vkire ige | anpassen [passte an, hat angepasst] (Dativ / an mit Akkusativ) »Verb |
| szezonálisan kiigazított kifejezés | saisonbereinigt◼◼◼ »Adjektiv |
| számlatétel helyreigazítása kifejezés | die Ansatzberichtigung »Substantiv |
| utánaigazított | |
| utánaigazítás főnév | die Nachjustierung »Substantiv |
| utánaigazító | |
| visszaigazít ige | nachstellen [stellte nach; hat nachgestellt] »Verb |
| árkiigazítás főnév | die Preiskorrektur [der Preiskorrektur; die Preiskorrekturen]◼◼◼ »Substantiv |
| újra hozzáigazít | |
| újra hozzáigazít kifejezés | nachstellen [stellte nach; hat nachgestellt] »Verb |
| újra hozzáigazítás kifejezés | die Nachregelung »Substantiv die Neuanpassung »Substantiv |
| útbaigazít ige | unterweisen [unterwies; hat unterwiesen]◼◼◼ »Verb |
| útbaigazít | instruiert »[ɪnstʁuˈiːɐ̯t] |
| útbaigazítás főnév | die Auskunft [der Auskunft; die Auskünfte]◼◼◼ »Substantiv |
| útbaigazító mű kifejezés | das Nachschlagewerk [des Nachschlagewerk(e)s; die Nachschlagewerke]◼◼◼ »Substantiv das Nachschlaggewerk »Substantiv |
