eszmélet németül

Magyar	Német
eszmélet főnév	das Bewusstsein [des Bewusstseins; die Bewusstseine]◼◼◼ »Substantiv [bəˈvʊstzaɪ̯n]Elvesztettem az eszméletemet. = Ich verlor das Bewusstsein. die Besinnung [der Besinnung; —]◼◼◻ »Substantiv [beˈzɪnʊŋ] das Sensorium [des Sensoriums; die Sensorien] »Substantiv
eszméletlen	bewusstlos◼◼◼ »[bəˈvʊstloːs]Eszméletlen voltál. = Du warst bewusstlos.
eszméletlen melléknév	besinnungslos◼◻◻ »Adjektiv [beˈzɪnʊŋsˌloːs] sinnlos [sinnloser; am sinnlosesten]◼◻◻ »Adjektiv [ˈzɪnloːs]
eszméletlen (jó) melléknév közb	brutal [brutaler; am brutalsten]◼◼◼ »Adjektiv [bʁuˈtaːl]
eszméletlenség főnév	die Bewusstlosigkeit [der Bewusstlosigkeit; —]◼◼◼ »Substantiv [bəˈvʊstloːzɪçkaɪ̯t] die Besinnungslosigkeit [der Besinnungslosigkeit; —] »Substantiv
eszméletlenül	besinnungslos◼◼◼ »[beˈzɪnʊŋsˌloːs]
az eszméletlenségig részeg	sinnlos betrunken sein
elveszti az eszméletét	in Ohnmacht fallen
félig eszméletnél levő kifejezés	halbbewusst »Adjektiv
pillanatnyi eszméletvesztés kifejezés	die Ohnmacht [der Ohnmacht; die Ohnmachten]◼◼◼ »Substantiv [ˈoːnˌmaxt]

Korábban kerestél rá