Hongaars | Duits |
---|---|
eszmélet [~et, ~e] főnév | das Bewusstsein [des Bewusstseins; die Bewusstseine]◼◼◼Substantiv die Besinnung [der Besinnung; —]◼◼◻Substantiv das Sensorium [des Sensoriums; die Sensorien]Substantiv |
eszméletlen | bewusstlos◼◼◼[bəˈvʊstloːs]Eszméletlen voltál. = Du warst bewusstlos. |
eszméletlen melléknév | besinnungslos◼◻◻Adjektiv sinnlos [sinnloser; am sinnlosesten]◼◻◻Adjektiv |
eszméletlen (jó) melléknév közb | brutal [brutaler; am brutalsten]◼◼◼Adjektiv |
eszméletlenség [~et, ~e] főnév | die Bewusstlosigkeit [der Bewusstlosigkeit; —]◼◼◼Substantiv die Besinnungslosigkeit [der Besinnungslosigkeit; —]Substantiv |
eszméletlenül | besinnungslos◼◼◼[beˈzɪnʊŋsˌloːs] |
eszméletvesztés főnév | der Bewusstseinsverlust [des Bewusstseinsverlustes; die Bewusstseinsverluste]SubstantivAz eszméletvesztés súlyos tünet lehet. = Der Bewusstseinsverlust kann ein ernsthaftes Symptom sein. |
az eszméletlenségig részeg | |
elveszti az eszméletét | |
félig eszméletnél levő kifejezés | halbbewusstAdjektiv |
pillanatnyi eszméletvesztés kifejezés | die Ohnmacht [der Ohnmacht; die Ohnmachten]◼◼◼Substantiv |