Latin-Magyar szótár »

officio jelentése magyarul

LatinMagyar
officio [officere, offeci, offectus] (3rd) DAT
verb

akadályozige

elzárige

feltartóztatige

hátráltatige

kárára vanige

megkárosítige

ártige

útjában állige

officiosus [officiosa, officiosum] adjective

előzékenymelléknév

készségesmelléknév

szolgálatra készmelléknév

szívesmelléknév

officiose

szolgálatra készen

szívesen

officiose adjective

előzékenyenmelléknév

készségesenmelléknév

ab officio abduco

a kötelességtől eltérít

ab officio decedo

elhanyagolja hivatalát

ab officio discedo

kötelességét elhanyagolja

actor officiosus/officiosi

hivatalos vádló

desum officio

elhanyagolja a kötelességét

e.o. (ex officio) adjective

kötelességszerűlegmelléknév

e.o. (ex officio) adverb

hivatalbólhatározószó

ex nobili officio

ellenszolgáltatás nélküli tisztségből

nemes kötelezettségből

ex off. (ex officio) adverb

hivatalbólhatározószó

ex officio

kötelességből

ex officio adverb

hivatalbólhatározószó

inofficiosus [inofficiosa, inofficiosum] adjective

rokoni kötelesség ellen vétőmelléknév

inofficiosum testamentum

ostoha végrendelet

luminibus officio

vknek a kilátását elveszi

vknek ablaka elé épít

mutatio officiorum

a kölcsönös szolgálatok

O. (officiosus) adjective

készségesmelléknév

observans officiorum

kötelességét teljesítő

perofficiose

igen előzékenyen

igen udvariasan

S.O. (salutem officiosam)

szolgálatkész üdvözlettel

vir singulari officio

nagy érdemeket szerzett férfiú