Latin-Magyar szótár »
bene jelentése magyarul
| Latin | Magyar |
|---|---|
| bene pugnat | |
| bene qui latuit, bene vixit | aki távol élt a világ zajától, az boldogan élt (a magányban boldog, itt nem irigyli senki) (Ovidius) |
| bene sperat | |
| bene te! | |
| bene tibi! | |
| bene venio | |
| bene verruncent! | |
| bene verto | |
| bene vivit, qui bene latet | |
| bene vix adverb | alig-alighatározószó |
| bene vult | |
| benedicamus Domino! | |
| benedice adverb | barátságosanhatározószó |
| benedicens [~tis] (2nd) adjective | megáldómelléknév megszentelőmelléknév |
| benedicens [~tis] (2nd) | |
| benedico [benedicere, benedixi, benedictus] (3rd) verb | dicsérige |
| benedicta terra, quae te germinavit, benedicta sit Regina, quae te mihi misit, benedictus sum ego, qui te bibo | áldott legyen a föld, mely téged teremtett, áldott legyen a Királynő, aki nekem küldött, áldott vagyok én, aki téged most iszlak (XIV. Benedek pápa mondotta, amikor megízlelte a Mária Terézia királynő által küldött tokaji bort) |
| benedicta tu in mulieribus | |
| benedictinus (3rd) | |
| Benedictinus (3rd) | |
| benedictinus (3rd) noun | benedekrendifőnév |
| benedictio [benedictionis] (3rd) F noun | áldásfőnév áldásmondásfőnév |
| benedictio apostolica | |
| benedictio mesae | |
| benedictum [~i] noun N | dicséretfőnév |
| benedictus (3rd) | |
| benedictus | |
| Benedictus [~i] noun M | Bencefőnév |
