Latin | Magyar |
---|---|
alteratio [alterationis] (3rd) F noun | bosszankodásfőnév elváltozásfőnév felindulásfőnév hangjegy változása eléje tett jel (b vagy #) révénfőnév izgalomfőnév megváltozásfőnév módosulásfőnév nyugtalanságfőnév zavarfőnév |
altercor [altercari, altercatus sum] (1st) DEP verb | civódikige feleselige perlekedikige segítségül választ tartalmazó kérdést kap (bíróságon, tárgyaláson)ige szót váltige veszekedikige vitatkozikige |
altercatio [altercationis] (3rd) F noun | az ellenfél zavarba hozása (összezavarása a bíróság előtt)főnév civódásfőnév feleselésfőnév izgalomfőnév perlekedésfőnév szóváltásfőnév vitatkozásfőnév zavarásfőnév |
alteri | |
alteri-alteri | |
alterius adverb | (alius 3 sing gen)határozószó (alter sing gen)határozószó |
alternus [alterna, alternum] adjective | egymást felváltómelléknév kölcsönös (érzés)melléknév váltakozómelléknév váltogatott (lábbal)melléknév |
alterna cum aliquo loquitur | |
alterna vice adverb | felváltvahatározószó kölcsönösen váltakozvahatározószó |
alternantes adverb | felváltvahatározószó váltakozvahatározószó |
alterno [alternare, alternavi, alternatus] (1st) verb |