in d betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| der Individualfürsorger Substantiv | egyedi gondoskodókifejezés |
| individualisieren [individualisierte; hat individualisiert] Verb [ɪndividualiˈziːʁən] | egyénít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼ige |
| die Individualisierung [der Individualisierung; die Individualisierungen] Substantiv [ˌɪndividualiˈziːʁʊŋ] | individualizálás◼◼◼főnév egyéniesítés◼◼◻főnév |
| der Individualismus [des Individualismus; —] Substantiv [ˌɪndividuaˈlɪsmʊs] | individualizmus [~t, ~a]◼◼◼főnév |
| der Individualist [des Individualisten; die Individualisten] Substantiv [ˌɪndividuaˈlɪst] | individualista [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév |
| individualistisch Adjektiv | egyéni◼◼◼melléknév |
| die Individualität [der Individualität; die Individualitäten] Substantiv [ˌɪndividualiˈtɛːt] | egyéniség [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév |
| die Individualpsychologie [der Individualpsychologie; die Individualpsychologien] Substantiv | individuálpszichológia◼◼◼főnév |
| das Individualrecht [des Individualrecht(e)s; die Individualrechte] Substantiv | személyiségi jog◼◼◼kifejezés |
| der Individualverkehr [des Individualverkehres/(selten:) Individualverkehrs; —] Substantiv [ɪndividuˈaːlfɛɐ̯ˌkeːɐ̯] Amtssprache | egyéni közlekedés◼◼◼kifejezés |
| die Individuation [der Individuation; die Individuationen] Substantiv | egyed kiválásakifejezés |
| individuell [individueller; am individuellsten] Adjektiv [ˌɪndividuˈɛl] | egyéni◼◼◼melléknévAz egyéni beleadott értékek fontos szerepet játszanak ebben az ágban. = Individuelle Vorlieben spielen in diesem Bereich eine wichtige Rolle. személyes◼◼◻melléknév egyénre szabott◼◼◻kifejezés magántulajdonban lévőkifejezés |
| individuelle Erziehung | |
| individueller Künstler | |
| individueller Parkplatz | |
| das Individuum [des Individuums; die Individuen] Substantiv [ɪndiˈviːduʊm] | egyén [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnévJason szófukar egyén volt, ezért mindig igazi meglepetést okozott, ha mondott valamit. = Jason war ein wortkarges Individuum, daher war es immer eine echte Überraschung, wenn er etwas sagte. individuum◼◼◻főnév egyed [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnév alak [~ot, ~ja, ~ok]◼◻◻főnév |
| das Indiz [des Indizes; die Indizien] Substantiv [ɪnˈdiːt͡s] Rechtssprache | indicium (önmagában nem bizonyító erejű tény) [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| das Indiz [des Indizes; die Indizien] Substantiv [ɪnˈdiːt͡s] bildungssprachlich | előjel◼◼◼főnév |
| der Indizienbeweis [des Indizienbeweises; die Indizienbeweise] Substantiv [ɪnˈdiːt͡si̯ənbəˌvaɪ̯s] | indikációs bizonyítékkifejezés |
| indizieren [indizierte; hat indiziert] Verb [ɪndiˈt͡siːʁən] | indexel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige jelez [jelzett, ~zen, ~ne]◼◼◼ige |
| der Indizierhahn Substantiv | jelző csapkifejezés |
| indiziert [ɪndiˈt͡siːɐ̯t] | indexelt◼◼◼ jelzett◼◼◻ |
| die Indizierung [der Indizierung; die Indizierungen] Substantiv [ɪndiˈt͡siːʁʊŋ] | indexelés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév |
| der Indo-Europäer Substantiv | Indo-Európaifőnév |
| das Indochina Substantiv [ˌɪndoˈçiːna] | Indokína◼◼◼főnév |
| der Indoeuropäer [des Indoeuropäers; die Indoeuropäer] Substantiv | indoeurópai [~ak]◼◼◼főnév |
| indoeuropäisch Adjektiv [ˌɪndoʔɔɪ̯ʁoˈpɛːɪʃ] | indoeurópai◼◼◼melléknév |
| der Indogermane [des Indogermanen; die Indogermanen] Substantiv [ˌɪndoɡɛʁˈmaːnə] | indogermán [~t, -, ~ok]◼◼◼főnév |
| indogermanisch Adjektiv [ˌɪndoɡɛʁˈmaːnɪʃ] | indogermán◼◼◼melléknév |
| die Indogermanistik [der Indogermanistik; —] Substantiv | indogermán nyelvek tudományakifejezés |
