erle betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| die Erle [der Erle; die Erlen] Substantiv [ˈɛʁlə] | éger(fa) (Alnus)◼◼◼növénynév |
| erleben [erlebte; hat erlebt] Verb [ɛɐ̯ˈleːbn̩] | átél◼◼◼igeSok mindent átéltünk. = Wir haben viel erlebt. megér◼◼◻igeHaj, hogy vénséges koromra kell nekem ezt megérnem! = Ach, dass ich alter Mann das erleben muss! keresztülmegy◼◼◻ige átmegy (vmin)◼◼◻ige eltűr◼◻◻ige |
| das Erleben [des Erlebens; —] Substantiv | átélés◼◼◼főnév megtapasztalás◼◼◼főnév megélés◼◼◻főnév |
| der Erlebensfall [des Erlebensfall(e)s; —] Substantiv | (életkor) elérése◼◼◼főnév megélésfőnév |
| die Erlebensfallversicherung Substantiv | elérésre szóló életbiztosításkifejezés megélésre szóló életbiztosításkifejezés |
| das Erlebnis [des Erlebnisses; die Erlebnisse] Substantiv [ɛɐ̯ˈleːpnɪs] | élmény◼◼◼főnévVicces élmény volt szemtől szemben egy dinoszaurusszal lenni. = Auge in Auge mit einem Dinosaurier zu sein war ein lustiges Erlebnis. |
| das Erlebnisbad Substantiv | élményfürdő◼◼◼főnév |
| der Erlebnisbericht [des Erlebnisbericht(e)s; die Erlebnisberichte] Substantiv | beszámoló◼◼◼főnév |
| erlebnisreich Adjektiv [ɛɐ̯ˈleːpnɪsˌʁaɪ̯ç] | élményekben gazdag◼◼◼kifejezés |
| Erlebnisvoll | |
| miterleben [erlebte mit; hat miterlebt] Verb [ˈmɪtʔɛɐ̯ˌleːbn̩] | együtt átél◼◼◼kifejezés szintén átél◼◼◻kifejezés személyesen átélkifejezés |
| nacherleben [erlebte nach; hat nacherlebt] Verb | utána megérkifejezés |
| erledigen [erledigte; hat erledigt] Verb [ɛɐ̯ˈleːdɪɡn̩] | elintéz◼◼◼igeMindent egyedül kell elintéznem. = Ich muss alles alleine erledigen. |
| erledigt Adverb [ɛɐ̯ˈleːdɪçt] | elintézve◼◼◼határozószó |
| die Erledigung [der Erledigung; die Erledigungen] Substantiv | elintézés◼◼◼főnév lebonyolítás◼◼◻főnév |
| erlegen [erlegte; hat erlegt] Verb [ɛɐ̯ˈleːɡn̩] | elejt (vadat)◼◼◼ige megöl◼◼◻ige |
| erliegen [erlag; ist erlegen] Verb [ɛɐ̯ˈliːɡn̩] | belehal◼◼◼ige megadja magát vminekkifejezés |
| erliegen von (mit Dativ) [erlag; ist erlegen] Substantiv | maga alá gyűri vmi (pl. érzés)kifejezés vki által legyőzöttkifejezés áldozatul esik vminekkifejezés |
| erlegt [ɛɐ̯ˈleːkt] | |
| auferlegen [erlegte auf; hat auferlegt] Verb | kiszab◼◼◼ige kiró◼◼◼ige |
