Tysk | Ungarsk |
---|---|
der Eklat [des Eklats; die Eklats] Substantiv [eˈkla] | botrány◼◼◼főnév |
eklatant [eklatanter; am eklatantesten] Adjektiv [eklaˈtant] | eklatáns◼◼◼melléknév szembeszökő◼◼◻melléknév szemléletes◼◻◻melléknév magától értetődőkifejezés |
abklatschen [klatschte ab; hat abgeklatscht] Verb [ˈapˌklatʃn̩] | (gyenge) utánzatot készítkifejezés lemásolige |
anklatschen [klatschte an; hat angeklatscht] Verb | rányalige ráragasztige |
aufklatschen [klatschte auf; ist aufgeklatscht] Verb | csattanással leesikkifejezés felcsapódikige rácsapódikige |
das Geklatsch Substantiv | szóbeszédfőnév |
das Geklatsche [des Geklatsches; —] Substantiv | pletykafőnév szóbeszédfőnév tapsolásfőnév |
klatschen [klatschte; hat geklatscht] Verb [ˈklat͡ʃn̩] | tapsol◼◼◼igeJohn tapsolt. = John klatschte. pletykál◼◼◻ige csattan◼◻◻ige üt◼◻◻ige pletykálkodik◼◻◻ige fecsegige paskolige csattogige cuppanige loccsanige |
das Händeklatschen [des Händeklatschens; —] Substantiv | taps◼◼◼főnév tapsolás◼◼◻főnév |
der Kaffeeklatsch [des Kaffeeklatsch(e)s; —] Substantiv [ˈkafeˌklat͡ʃ] umgangssprachlich scherzhaft | fecsegés (kávézgatás mellett)◼◼◼főnév terefere (kávézgatás mellett)◼◼◻főnév |