Svéd | Magyar |
---|---|
välta [välte, vält, vält, pres. välter] verb | felborul◼◼◼ige felborít◼◼◻ige feldönt◼◼◻ige feldől◼◻◻ige eldől◼◻◻ige felfordul◼◻◻ige felbillent◼◻◻ige |
vältalig [~t, ~a] adjektiv | ékesszóló◼◼◼melléknév gördülékeny◼◻◻melléknév |
vältalighet [~en] substantiv | ékesszólás◼◼◼főnév beszédkészség◼◻◻főnév |
vält [~en, ~ar] substantiv | úthenger◼◼◼főnév |
kioskvältare [~n; pl., ~, best. pl. -vältarna] substantiv | kasszasiker◼◼◼főnév |
omkullvält [n. ~, ~a] adjektiv | felborult◼◼◼melléknév felfordult◼◼◻melléknév feldőltmelléknév |
rotvälta [~n -vältor] substantiv | gyökerestől kidőlésfőnév |
svälta [svalt, svultit, pres. svälter] verb | éhezik◼◼◼ige éheztet◼◼◻ige éhenhal◼◼◻ige koplal◼◻◻ige |
svälta ihjäl | éhen hal◼◼◼ |
ångvält [~en, ~ar] substantiv | úthenger◼◼◼főnév gőzhenger◼◼◻főnév |