Svéd-Magyar szótár »

själv jelentése magyarul

SvédMagyar
självcentrerad [-centrerat, ~e] adjektiv

egoista◼◼◻melléknév

självdeklaration [~en, ~er] substantiv

adóbevallás◼◼◼főnév

självdestruktiv [~t, ~a] adjektiv

önsorsrontó◼◼◼melléknév

självdiagnos

öndiagnózis◼◼◼főnév

självdisciplin [~en] substantiv

önfegyelem◼◼◼főnév

fegyelem◼◼◻főnév

självdistans [~en] substantiv

önmagunktól való távolságtartásfőnév

självdö [-dog, -dött, pres. -dör] verb

elhalige

självfallen [-fallet -fallna] adjektiv

természetes◼◼◼melléknév

nyilvánvaló◼◼◻melléknév

självfinansiering [~en, ~ar] substantiv

önfinanszírozás◼◼◼főnév

självförakt [~et] substantiv

önmegvetés◼◼◼főnév

självförbättring

önfejlesztés◼◼◼főnév

självförebråelse [~n, ~r] substantiv

önvád◼◼◼főnév

självförhärligande [~t ~n]

öndicsőítés

självförklarande

magától értetődő◼◼◼

nyilvánvaló

självförnekelse [~n] substantiv

önmegtagadás◼◼◼főnév

självförsvar [~et] substantiv

önvédelem◼◼◼főnév

självförsörjande adjektiv

önellátó◼◼◼melléknév

önfenntartó◼◼◼melléknév

önellátás◼◼◻melléknév

önmagát eltartómelléknév

självförsörjning [~en] substantiv

önellátás◼◼◼főnév

önfenntartás◼◼◻főnév

självförtroende [~t, ~n] substantiv

önbizalom◼◼◼főnév

magabiztosság◼◼◻főnév

önállóság◼◻◻főnév

självförvaltning [~en, ~ar] substantiv

önigazgatás◼◼◼főnév

självförverkligande [~t] substantiv

önmegvalósítás◼◼◼főnév

självförvärkligande

önmegvalósító

självförvållad [-förvållat, ~e] adjektiv

önmaga által okozott◼◼◼melléknév

önhibájából eredőmelléknév

självgod [-gott, ~a] adjektiv

önelégült◼◼◼melléknév

öntelt◼◼◻melléknév

beképzelt◼◼◻melléknév

önhitt◼◻◻melléknév

självgodhet [~en] substantiv

önelégültség◼◼◼főnév

önteltség◼◼◻főnév

beképzeltségfőnév

123